Az önkéntes törvény ICSSZEM által előkészített 2005 márciusi változata

 

Melléklet a …/2005. számú kormány-előterjesztéshez

TERVEZET

Törvényjavaslat a közérdekű önkéntes tevékenységről

Az Országgyűlés elismeri és támogatja a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára végzett közérdekű önkéntes tevékenységét, és megkülönbözteti a fizetett munka minden formájától, a közérdekű önkéntes jogviszonyra vonatkozó jogi szabályozás kialakításával pedig lehetővé teszi a társadalmi erőforrások e hatékony felhasználási formájának elterjedését. Az Országgyűlés a közérdekű önkéntes tevékenységre vonatkozó törvény megalkotásával újabb jelentős lépést kíván tenni az állampolgárok és a civil társadalom szervezetei részvételének erősítése érdekében a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. A kitűzött célok elérése és a társadalmi részvétel jogi feltételeinek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. §

(1) A törvény hatálya

a) a magyarországi székhelyű, az 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti fogadó szervezetnél Magyarországon végzett,

b) a magyar állampolgár által a magyarországi székhelyű, az 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti fogadó szervezetnél külföldön végzett,

c) a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, az 5. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti szolgáltatónál, intézménynél (a továbbiakban: fogadó intézmény), illetve annak az 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti fenntartójánál Magyarországon végzett

közérdekű önkéntes tevékenységre terjed ki.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki az önkéntes véradásra, továbbá

a) az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóságnál végzett,

b) a polgári természetőrként végzett,

c) a fogadó szervezet munkatársai, ellátottai életének, testi épségének, illetve vagyonának vagy a fogadó szervezet vagyonának védelme érdekében alkalmilag végzett

önkéntes tevékenységre.

2. §

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az önkéntes szerződés megkötésére, érvénytelenségére, módosítására, teljesítésére, megszűnésére, a szerződésszegésre, valamint az önkéntes tevékenység során okozott kár megtérítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az önkéntes jogviszonyra vonatkozó szabályaitól – ha e törvény kivételt nem tesz – az önkéntes szerződésben érvényesen eltérni nem lehet.

(3) Kormányrendelet vagy miniszteri rendelet az önkéntes jogviszony létrehozásával, megszűnésével és tartalmával kapcsolatban további szabályokat is megállapíthat.

3. §

(1) Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha a tevékenység jogszabályon, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, vagy a felek között más jogviszony áll fenn.

(2) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy – a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.

(3) Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által

a) az önkéntesnek adott, az önkéntes tevékenység ellátáshoz szükséges munkaruházat, védőfelszerelés,

b) az önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, ideértve személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklete II. pontjának 6. alpontja szerinti juttatást,

c) az önkéntesnek az önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás,

d) az önkéntes részére biztosított – az önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges – iskolarendszeren kívüli képzés költségei,

e) az önkéntesnek az önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, illetve balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja,

f) az önkéntesnek külföldön végzett önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett önkéntes tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát,

g) az önkéntesnek nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének tíz százalékát.

(4) Több fogadó szervezettel önkéntes jogviszonyban álló személy ugyanarra az időszakra csak egy fogadó szervezettől kaphat napidíjat.

4. §

(1) Az önkéntes jogviszony alanyai az önkéntes és a fogadó szervezet.

(2) Önkéntes lehet bármely cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes vagy kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy.

(3) Korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy olyan önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi és értelmi fejlettségének, illetve képességeinek, és amely – kiskorú önkéntes esetén – nem veszélyezteti tankötelezettségének teljesítését. Korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén az önkéntes jogviszony létesítéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.

(4) A fogadó szervezettel nem állhat önkéntes jogviszonyban, illetve a fogadó intézménynél közérdekű önkéntes tevékenységet nem végezhet az a személy, aki a fogadó szervezettel, fogadó intézménnyel, illetve – ha a szolgáltató, illetve intézmény nem jogképes – annak fenntartójával fennálló más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végez.

(5) Ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet kivételt nem tesz, az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet, amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési és egyéb feltételeknek.

5. §

(1) Fogadó szervezet lehet

a) a helyi önkormányzat;

b) a kisebbségi önkormányzat;

c) a költségvetési szerv;

d) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet;

e) az egyházi jogi személy, továbbá

f) a jogszabályban meghatározott feladatai, vagy e feladatokhoz kapcsolódóan a szolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a jogképes

fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,

fb) egészségügyi szolgáltató,

fc) közoktatási intézmény,

fd) felsőoktatási intézmény,

fe) muzeális intézmény,

ff) nyilvános könyvtár,

fg) közművelődési intézmény;

g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója, a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott feladatai, vagy e feladatokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény szolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.

(2) Engedélyköteles építési munkában való részvételre önkéntest foglalkoztathat

a) a helyi önkormányzat az általa biztosított közszolgáltatások érdekében,

b) a kisebbségi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatai érdekében,

c) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet cél szerinti tevékenysége körében,

d) az egyházi jogi személy a hitéleti és közcélú tevékenysége érdekében.

(3) A fogadó szervezet feladatainak ellátásához jogszabályban előírt létszámfeltételek – ha jogszabály kivételt nem tesz – önkéntes foglalkoztatásával nem teljesíthetőek.

(4) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti feladatok ellátására önkéntes nem alkalmazható.

(5) Az a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója, amely jogszabály alapján köteles a fogadó intézmény által nyújtott szolgáltatás során okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötni, önkéntest akkor foglalkoztathat, ha a felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az önkéntes által okozott kár megtérítésére is.

6. §

(1) Az önkéntes jogviszony a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. Az önkéntes szerződésben meg kell határozni

a) az önkéntes által végzett tevékenység tartalmát,

b) az önkéntes tevékenység ellátásának helyét,

c) az önkéntes tevékenységre fordított időt és a szükséges pihenőidőt,

d) a 3. § (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti juttatásokat, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére.

(2) Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha

a) az önkéntes szerződést határozatlan időre, vagy legalább három hónapra kötötték,

b) az önkéntes korlátozottan cselekvőképes vagy kiskorúsága miatt cselekvőképtelen – az egyszeri, legfeljebb hat óra időtartamú önkéntes tevékenység kivételével,

c) a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója, vagy a helyi önkormányzat a feladatainak ellátásához jogszabályban előírt létszámfeltételeket önkéntes foglalkoztatásával teljesíti,

d) az önkéntes a 3. § (3) bekezdésének b)-f) pontja szerint juttatásban részesül,

e) az önkéntes tevékenységet külföldön végzik,

f) az önkéntes nem magyar állampolgár,

g) bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,

h) ezt jogszabály elrendeli.

7. §

(1) Az önkéntes szerződés megszűnik

a) az önkéntes halálával vagy cselekvőképtelenné válásával,

b) a fogadó szervezet jogutód nélküli megszűnésével vagy halálával,

c) a vállalt önkéntes tevékenység teljesítésével,

d) a szerződésben meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével,

e) közös megegyezéssel történő megszüntetéssel,

f) felmondással.

(2) Az önkéntes szerződést – ha jogszabály vagy az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik – bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) Korlátozottan cselekvőképes önkéntes az önkéntes szerződést a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is felmondhatja.

8. §

(1) A fogadó szervezet köteles

a) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

b) az önkéntesnek megfelelő pihenőidőt biztosítani,

c) az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az ismeretek megszerzését biztosítani.

(2) Az önkéntes köteles

a) az önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, előírások és a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni,

b) az önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.

(3) Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása

a) más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné,

b) jogszabályba ütközik.

(4) Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha annak végrehajtása

a) az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné,

b) az önkéntes szerződésbe ütközik.

(5) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett.

9. §

(1) Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, – az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.

(2) A fogadó szervezet felróhatóságára való tekintet nélkül felel az önkéntes

a) halálából eredő, az önkéntes – a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott – eltartott közeli hozzátartozójának okozott,

b) testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő, az önkéntesnek okozott

kárért, ha a károsult bizonyítja, hogy a kár az önkéntes jogviszonnyal okozati összefüggésben következett be.

(3) A fogadó szervezet a (2) bekezdés szerinti esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.

10. §

A fogadó szervezet az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) az önkéntes nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban: személyazonosító adat),

b) korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselő személyazonosító adatait,

c) az önkéntes lakóhelyét,

d) az 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,

e) az önkéntesnek a 3. § (3) bekezdés szerint nyújtott juttatásokat.

11. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

„3. Nem minősül díjazásnak a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;”

12. §                   

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony, önkéntes jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.”

13. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének j) pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;”

14. §

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 87. §-ának 8. pontja a következő mondattal egészül ki:

„Közérdekű önkéntes tevékenység esetén a fogadó szervezetet kell munkáltatónak tekinteni.”

15. §

(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. §-ának (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]

„t) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi …. törvény (a továbbiakban: Köt.) 3. § (3) bekezdésének a)-c) és e)-g) pontja alapján az önkéntesnek nyújtott juttatást;”

„p) a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli), a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, valamint a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést, azzal, hogy egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, továbbá a Köt. 3. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti képzés költségét; bármely esetben feltéve, hogy az említett költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállításának tényét nem tüntette fel;”

16. §

Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. pontja a következő 29. alponttal egészül ki:

[Költségként elszámolható kiadások különösen a következők]

„29. az önkéntest foglalkoztató egyéni vállalkozó által az önkéntesnek adott juttatás, ha az önkéntest az egyéni vállalkozó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;”

17. §

(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya kiterjed]

„c) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, amely a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi …. törvény (a továbbiakban: Köt.) alapján önkéntest foglalkoztat”

(2) A Met. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, továbbá az önkéntes jogviszony.”

18. §

A Met. 3. §-ának (1) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

[A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:]

„q) a Köt. – az önkéntesek foglalkoztathatóságára vonatkozó – szabályainak,

r) a Köt. alapján foglalkoztatott önkéntesnek nyújtható juttatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések”

[megtartására.]

19. §

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 3. számú mellékletének B) fejezete a következő 7. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;”

20. §

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban Kszt.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közhasznú szervezet a külön törvényben meghatározottak szerint önkéntes foglalkoztatására jogosult.”

21. §

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 3. § (7) bekezdése 3. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába, valamint a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás.”

22. §

Az Szvt. 111. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkavállalóknak, tagoknak természetben adott juttatás, valamint az önkéntesnek a külön törvény alapján biztosított juttatás értékét elkülönítetten kell az eredménylevezetésben szerepeltetni.”

23. §

(1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ett.) 17. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az egészségügyi szolgáltatók feladatainak ellátásában – a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi … törvény rendelkezései szerint – önkéntesként”

(2) Az Ett. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy önkéntesként működhet közre a szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségügyi dolgozóval kötött önkéntes szerződésnek tartalmaznia kell a 9. §-ban meghatározottakat.”

24. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ett. 17. §-ának (6) bekezdése.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontjában az „1-2. pontban” szövegrész helyébe az „1-3. pontban” szövegrész;

b) az Szt. 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának második mondatában a „fogyatékossági támogatás” szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás” szövegrész;

c) az Mvt. 87. §-a 9. pontjának első mondatában a „polgári szolgálatban” szövegrész helyébe a „polgári szolgálatban, az önkéntes jogviszonyban” szövegrész;

d) az Szja tv. 3. számú melléklete II. pontjának 6. alpontjában a „munkáltató által” szövegrész helyébe a „munkáltató, illetve a fogadó szervezet által” szövegrész;

e) a Met. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „k) pontok” szövegrész helyébe a „k), illetve q) pontok” szövegrész;

f) a Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 8. pontjában a „munkaviszonyban álló” szövegrész helyébe a „munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló” szövegrész;

g) a Kszt. 14. §-ának (4) bekezdésében a „támogatót” szövegrész helyébe a „támogatót, az önkéntest” szövegrész;

h) az Szvt. 5. számú mellékletének 11. pontjában a „tagoknak” szövegrész helyébe az „önkénteseknek, tagoknak” szövegrész;

i) az Ett.

ia) 17. §-ának (3) bekezdésében az „önkéntes segítőként” szövegrész helyébe az „önkéntesként” szövegrész,

ib) 17. §-ának (4) és (5) bekezdésében az „önkéntes segítő” szövegrész helyébe az „önkéntes” szövegrész lép.