Önkéntes törvénytervezet és indoklás - 2005. április 26. 

 

Melléklet a …/2005. számú kormány-előterjesztéshez 

TERVEZET 

Törvényjavaslat a közérdekű önkéntes tevékenységről 

Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét. Annak érdekében, hogy e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, az Országgyűlés a jelen törvény megalkotásával meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. A kitűzött célok elérése és a közérdekű önkéntes tevékenységben való társadalmi részvétel jogi feltételeinek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

1. § 

(1) A törvény hatálya

a) a 3. § (1) bekezdése szerinti szervezetnél, illetve személynél (a továbbiakban együtt: fogadó szervezet) Magyarországon végzett,

b) a magyar állampolgár által a 3. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti fogadó szervezetnél a Magyar Köztársaság területén kívül (a továbbiakban: külföld) végzett

közérdekű önkéntes tevékenységre terjed ki.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki

a) az önkéntes véradásra,

b) az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként végzett tevékenységre,

c) a polgári természetőrként végzett tevékenységre.

 

2.§ 

(1) Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha

a) a személy a tevékenységet maga vagy közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja] javára végzi,

b) a tevékenység jogszabályon, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul,

c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelő szervének tagjaként vagy egyházi személyként.

(2) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.

(3) Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által

a) az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátáshoz szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag,

b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával – az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összeg nagyságát meg nem haladó értékű juttatás,

c) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás, 

d) az önkéntes részére biztosított – a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges – iskolarendszeren kívüli képzés költségei, 

e) az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése,

f) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja, 

g) az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát, 

h) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének tíz százalékát. 

(4) Több fogadó szervezettel önkéntes jogviszonyban álló személy ugyanarra az időszakra csak egy fogadó szervezettől kaphat napidíjat, és erről köteles értesíteni a többi fogadó szervezetet.

(5) Külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén nem magyarországi székhelyű szervezet a (3) bekezdés szerinti juttatások biztosítását a fogadó szervezettel megkötött szerződésben átvállalhatja. Ebben az esetben a fogadó szervezet és a nem magyarországi székhelyű szervezet a (3) bekezdés szerinti juttatások biztosításáért egyetemlegesen felel.

 

3. § 

  

(1) Fogadó szervezet lehet

a) a helyi önkormányzat és a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;

b) a kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

d) a magyarországi székhelyű közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes 

fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, 

fb) egészségügyi szolgáltató,

fc) közoktatási intézmény,

fd) felsőoktatási intézmény,

fe) muzeális intézmény,

ff) nyilvános könyvtár,

fg) közlevéltár,

fh) nyilvános magánlevéltár,

fi) közművelődési intézmény (az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény);

g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója, a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében. 

(2) Engedélyköteles építési munkában való részvételre önkéntes az (1) bekezdés a)-e) pontja szerint foglalkoztatható.

 

(3) A fogadó szervezet önkéntes feladatainak ellátásához jogszabályban előírt létszámfeltételek önkéntes foglalkoztatásával nem teljesíthetőek. 

(4) Az a fogadó szervezet, amely jogszabály alapján köteles a fogadó intézmény által nyújtott szolgáltatás során okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötni, önkéntest akkor foglalkoztathat, ha a felelősségbiztosítási szerződés kiterjed az önkéntes által okozott kár megtérítésére is.

 

4. §

  

(1) Önkéntes lehet

a) a cselekvőképes személy,

b) a korlátozottan cselekvőképes személy,

c) a tizedik életévét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy.

(2) Aki a fogadó szervezettel fennálló más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végez, a munkakörébe tartozó feladatai körében a fogadó szervezetnél közérdekű önkéntes tevékenységet nem végezhet.

 (3) Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet, 

a) amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint

b) amelynek ellátását törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: jogszabály) nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki.

(4) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam állampolgára – ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárának egyeneságbeli rokonát és házastársát – önkéntes tevékenységet akkor végezhet, amennyiben

a) a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötött,

b) az önkéntes szállása, ellátása és visszautazása biztosított,

c) az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások költségét fedező biztosítással,

d) a fogadó szervezet az önkéntes foglalkoztatására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról szóló jogszabályok szerint jogosult.

 

5. § 

(1) Korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy olyan önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.

(2) A tizenhatodik életévét be nem töltött személy és a gondnokság alá helyezés miatt korlátozottan cselekvőképes személy önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.

(3) A korlátozottan cselekvőképes, illetve kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes által az önkéntes tevékenységre fordítható idő több fogadó szervezetnél végzett közérdekű tevékenység esetén sem haladhatja meg összesen a napi öt órát és a heti tizenöt órát.

  

 

 

6. §

(1) A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. Az önkéntes szerződésben meg kell határozni 

a) a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát, 

b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,

c) a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, 

d) a 2. § (3) bekezdés a)-g) pontja szerinti juttatásokat, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére.

(2) A fogadó intézmény, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés további kötelező tartalmi elemeit is.

 

(3) Korlátozottan cselekvőképes személy önkéntes szerződést csak a törvényes képviselő beleegyezésével köthet. 

(4) Kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselő önkéntes szerződést csak az önkéntes beleegyezésével köthet.

(5) Kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén az önkéntes szerződés érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges, ha

a) az önkéntes szerződést határozatlan időre kötik, vagy

b) az önkéntes szerződést határozott időre kötik, és a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban töltött idő egy naptári évben eléri a tizenöt napot.

(6) Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha

a) az önkéntes szerződést határozatlan időre, vagy legalább tíz napra – korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen önkéntes esetén legalább két napra – kötik,

b) az önkéntes a 2. § (3) bekezdésének b)-g) pontja szerint juttatásban részesül,

c) az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,

d) a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,

e) az önkéntes az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam állampolgára, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárának egyeneságbeli rokonát és házastársát,

f) bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,

g) az önkéntes kéri,

h) ezt jogszabály elrendeli.

 

7. § 

(1) Az önkéntes szerződés megszűnik

a) az önkéntes halálával vagy cselekvőképtelenné válásával,

b) a fogadó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy esetén halálával,

c) a vállalt önkéntes tevékenység teljesítésével,

d) a szerződésben meghatározott idő lejártával, feltétel bekövetkeztével,

e) közös megegyezéssel történő megszüntetéssel,

f) felmondással.

(2) Az önkéntes szerződést – ha jogszabály vagy az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik – bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a gondnokság alá helyezés miatt korlátozottan cselekvőképes önkéntes azonnali hatályú felmondáshoz való jog nem korlátozható.

(4) Korlátozottan cselekvőképes önkéntes az önkéntes szerződést a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is felmondhatja.

  

 

8. §

(1) A fogadó szervezet köteles

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

b) a szükséges pihenőidőt biztosítani,

c) az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az ismeretek megszerzését biztosítani,

d) korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén az önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.

(2) Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik

a) az önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről, ha az önkéntes tevékenységet külföldön végzik, vagy az önkéntes Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár,

b) a 4. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti biztosítási szerződés megkötéséről és a biztosítási díj megfizetéséről.

 

9. § 

(1) Az önkéntes köteles

a) az önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások és a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni,

b) az önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.

(2) Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

(3) Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha annak végrehajtása

a) az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné,

b) jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik.

 

(4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett.

 

10. § 

(1) Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, – az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.

 

(2) Ha az önkéntes bizonyítja, hogy

 a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára,

b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dolgában az önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára

az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.

(3) Az önkéntes közeli hozzátartozója az önkéntes halálából eredő kárát a (2) bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti.

 

11. § 

 

(1) A fogadó szervezet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek a melléklet szerinti Bejelentési lapon köteles előzetesen bejelenteni

a) az önkéntesek foglalkoztatását,

b) a Bejelentési lapon feltüntetett adatokban bekövetkező változásokat.

(2) Ha az önkéntes szükséghelyzetben történő, alkalmi foglalkoztatásának előzetes bejelentésére nincs lehetőség, a bejelentési kötelezettségnek a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésétől számított egy hónapon belül kell eleget tenni.

(3) A Bejelentési lapon szereplő adatokról az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból személyes adatok átadhatók

a) a megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek az önkéntesek jogszabályszerű foglalkoztatásának ellenőrzése céljából,

b) az állami adóhatóság szervei az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából,

c) a statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon.

 

  

12.§ 

 (1) A fogadó szervezet – az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében – az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) az önkéntes nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban: személyazonosító adat),

b) korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselő személyazonosító adatait,

c) az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,

d) az 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,

e) az önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját,

f) az önkéntesnek a 2. § (3) bekezdés szerint nyújtott juttatásokat.

(2) A fogadó szervezet a nyilvántartást az önkéntes jogviszony megszűnését követően öt évig köteles megőrizni. A fogadó szervezet megszűnése, illetve halála esetén a nyilvántartást a jogutódja, örököse, jogutód nélküli megszűnése esetén az iratok megőrzésére jogszabály vagy határozat alapján kötelezett őrzi.

(3) A fogadó szervezet az önkéntesre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az önkéntes hozzájárulásával közölhet. Az önkéntesre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatóak.

 

13. § 

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az önkéntes szerződés megkötésére, érvénytelenségére, módosítására, teljesítésére, megszűnésére, a szerződésszegésre, az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére, valamint a kárviselésre és a kártérítésre a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az önkéntes jogviszonyra vonatkozó szabályaitól – ha e törvény vagy nemzetközi szerződés kivételt nem tesz – az önkéntes szerződésben érvényesen eltérni nem lehet.

 

14. § 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

„3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek;”

 

15. § 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában] 

„j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;”

 

16. § 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §-a a követkző (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tanuló a közoktatási intézményben külön törvényben meghatározott önkéntesként az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységeket végezheti.”

 

17. § 

(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. §-ának (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:] 

„y) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást;”

 

18. § 

Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek fejezete a következő 29. ponttal egészül ki:

[Költségként elszámolható kiadások különösen a következők] 

„29. az önkéntest foglalkoztató egyéni vállalkozó által az önkéntesnek nyújtott, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás, ha az önkéntest az egyéni vállalkozó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;”

 

19. § 

(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya kiterjed] 

„c) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, amely a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Köt.) alapján önkéntest foglalkoztat”

(2) A Met. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, továbbá az önkéntes jogviszony.”

 

20. § 

A Met. 3. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:] 

„q) a Köt-nek az önkéntesek foglalkoztathatóságára és a fogadó szervezet nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó szabályainak”

[megtartására.]

  

21. § 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 3. számú mellékletének B) fejezete a következő 7. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:] 

„7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;”

 

22. § 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény alapján nem minősül biztosítottnak a külön törvényben meghatározott önkéntes jogviszonyban álló személy.”

 

23. §

A Tbj. 15. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki]

„f) külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.”

24. §

(1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ett.) 17. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Önkéntes jogviszony”

(2) Az Ett. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi szolgáltatók feladatainak ellátásában – a közérdekű önkéntes tevékenységről törvény rendelkezései szerint – önkéntesként”

(3) Az Ett. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy önkéntesként működhet közre a szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségügyi dolgozóval kötött önkéntes szerződésnek tartalmaznia kell a 9. §-ban meghatározottakat.”

25. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) Ez a törvény a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv önkéntes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban Kszt.) 6. §-ának (2) bekezdése,

b) az Ett. 17. §-ának (6) bekezdése.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontjában az „1-2. pontban” szövegrész helyébe az „1-3. pontban” szövegrész;

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. §-ának (2) bekezdésében a „szellemi tevékenység” szövegrész helyébe a „szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység” szövegrész;

c) az Szt. 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának második mondatában a „fogyatékossági támogatás” szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás” szövegrész;

d) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-a 9. pontjának első mondatában a „polgári szolgálatban” szövegrész helyébe a „polgári szolgálatban, az önkéntes jogviszonyban” szövegrész;

e) a Met. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „k) pontok” szövegrész helyébe a „k), illetve q) pontok” szövegrész;

f) a Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 8. pontjában a „munkaviszonyban álló” szövegrész helyébe a „munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló” szövegrész;

g) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

ga) 15. §-a (8) bekezdésének első mondatában a „munkakörben” szövegrész helyébe a „munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban” szövegrész,

gb) 92. §-a (4) bekezdésében az „önkéntes segítők” szövegrész helyébe az „önkéntesek” szövegrész;

h) a Kszt. 14. §-ának (4) bekezdésében a „támogatót” szövegrész helyébe a „támogatót, az önkéntest” szövegrész;

i) az Ett.

ia) 17. §-ának (3) bekezdésében az „önkéntes segítőként” szövegrész helyébe az „önkéntesként” szövegrész,

ib) 17. §-ának (4) és (5) bekezdésében az „önkéntes segítő” szövegrész helyébe az „önkéntes” szövegrész lép.

Általános indokolás

Az önkéntesség olyan természetes társadalmi attitűd, amelynek motivációs hátterében a szolidaritás, mint alapérték figyelhető meg. Az önkéntesség története egyidős az emberiség történelmével, de szabályozásának igénye csak az elmúlt évtizedben fogalmazódott meg. Ezt felismerve Európa számos országában ma már törvény szabályozza az önkéntes tevékenységet.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a non-profit szervezetek önkéntes segítőinek száma meghaladja a 400 ezer főt, s az általuk teljesített, önkéntesen végzett munkaórák száma a 35 és fél milliót évente. Ez ma Magyarországon majd 17 és félezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg. Ennyi tehát a társadalmi megtakarítás a non-profit szervezeteken keresztül szerveződő önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan, amelynek értéke szakértői becslések szerint hozzávetőlegesen 18 milliárd forint, így a nemzetgazdaságra gyakorolt jótékony hatása vitathatatlan. Ezzel szemben elhanyagolható a törvény hatálybalépésével egyidejűleg módosítani tervezett adótörvényekből következő minimális adóbevétel-kiesés, amely abból ered, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénytervezet alapján az önkéntesnek nyújtott egyes, az önkéntes tevékenység végzéséhez feltétlenül szükséges juttatásokat.

A törvény tervezetének elkészítése során fontos szerephez jutottak maguk az érintettek is, hiszen a nyitott jogalkotás követelményéhez igazodóan széleskörű társadalmi vitát folytatott arról le az előterjesztő. Ennek egyik elemeként internetes fórumok jöttek létre, amelyeken keresztül a civil szervezetek, állampolgárok párbeszédet tudtak kezdeményezni a jogszabály előkészítésében közreműködő szakemberekkel, a szakmai és civil szervezetek tagjaival és vezetőivel annak érdekében, hogy kölcsönösen megismerjék egymás álláspontját a szakterületeket érintő kérdésekben. A fórumok emellett alkalmat adtak a szféra szereplői közötti kapcsolat felvételére, szakmai párbeszédre is.

Az önkéntes tevékenység magyarországi megítélése ellentmondásos. Maga az önkéntesség széles körben elterjedt, ám a kapcsolódó jogi szabályozás nem kielégítő. A magyar jogszabályi környezet nemhogy nem ösztönzi, hanem – a ma még fennálló korlátokkal – néhol kifejezetten hátráltatja is az önkéntes munka terjedését és ezzel a még erőteljesebb társadalmi hozzájárulás kialakulását. Jelenleg az önkéntesnek kell bizonyítania a hatóság esetleges vizsgálati megállapításával szemben, hogy a tevékenysége nem az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól kivont munkavégzés. Az önkéntes segítés során kapott szolgáltatás a segített személynél természetbeni juttatásként adó- és járulékköteles, feltéve, hogy azt nem közhasznú jogállású szervezettől kapja.

Jelen törvényjavaslat az önkéntes tevékenység össztársadalmi szempontból legjelentősebb részét emeli ki, és hoz létre számára egy olyan új, önálló jogviszonyt, amelyben az önkéntes a leglényegesebb vonatkozásokban a munkavállalóéhoz hasonlóan védelemben részesül, az önkéntes által kapott, költségtérítés-jellegű juttatások adó- és járulékmentesek lesznek. Ugyanakkor az alanyi és az ellátható tevékenységi kör pontos meghatározásával és az ellenőrzés feltételeinek megteremtésével a javaslat minimalizálja a jogviszony teremtette lehetőségekkel történő visszaélés lehetőségét, de nem teszi jogellenessé egyúttal a törvény hatályán kívül eső szervezeti, illetve tevékenységi körben sem önkéntesek alkalmazását más jogviszonyok keretében.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat hatálya kiterjed a magyar és külföldi állampolgárok által Magyarországon végzett önkéntes tevékenységre, valamint a magyar állampolgár által magyarországi fogadó szervezetnél külföldön végzett önkéntes tevékenységre. A külföldi fogadó szervezetnél végzett önkéntes tevékenység nem tartozik e törvényjavaslat hatálya alá; minderre e támogatott jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásának és a jogviszonyhoz kapcsolódó kedvezményeknek az ellenőrzése miatt van szükség. A külföldi székhelyű civil szervezetek és egyházak magyarországi tagszervezetei társadalmi szervezetként, egyházi jogi személyként történő bírósági nyilvántartásba vétellel elnyerik a jogot közérdekű önkéntesek alkalmazására, amelyre ezeknek a szervezeteknek más jogok és kötelezettségek gyakorlása miatt is szükség van, hiszen csak ilyen módon válhatnak jogosulttá pl. a személyi jövedelemadó 1%-ára is.

Természetesen annak sincs akadálya, hogy pl. egy magyarországi közhasznú egyesület megállapodjon egy külföldi, hasonló tevékenységet folytató szervezettel, hogy a közhasznú tevékenysége körébe tartozó önkéntes programot közösen működtetik. Ebben az esetben a fogadó szervezet a magyarországi székhelyű egyesület lesz, őt terheli valamennyi az önkéntes jogviszonyból származó jog és kötelezettség, de a külföldi partnerszervezettel megállapodhat úgy, hogy az biztosítsa az ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásokat akár külföldi önkéntesek magyarországi foglalkoztatásáról, akár magyar önkéntes külföldi foglalkoztatásáról van szó. Minthogy azonban az önkéntes jogviszony a magyarországi fogadó szervezet és az önkéntes között áll fenn, a juttatások szerződésszerű teljesítéséért az önkéntes felé a fogadó szervezet továbbra is felel.

A jogszabály hatálya csak a 3. §-ban fogadó szervezetként megjelölt szervezeteknél, személyeknél, az ott meghatározott tevékenységekre terjed ki. A más szervezeteknél (pl. nem közhasznú társadalmi szervezeteknél, alapítványoknál), illetve más tevékenységi körben (pl. közhasznú alapítvány üzletszerű gazdasági-vállalkozási tevékenysége körében) végzett ingyenes munkavégzést – vagyis a köznyelvi értelembe vett, e törvényben meghatározottaknál szélesebb jelentésű önkéntességet – nem teszi jogellenessé, azok ha a feltételek adottak, más jogviszony (pl. egyesületi tagsági jogviszony, ingyenes polgári jogi szerződés) keretében megvalósíthatóak. A törvény tehát az önkéntesség egyéb formáit nem akadályozza meg, de nem is támogatja azzal, hogy lehetővé teszi számukra azoknak az önkéntes jogviszonyban történő végzését. Minderre a feketemunka visszaszorítása és a kedvezményekkel való visszaélés megakadályozása érdekében van szükség.

Nem terjed ki a jogszabály hatálya azokra az önkéntes tevékenységekre, amelyekre jelenleg is külön jogszabályok vonatkoznak. Ilyen pl. az önkéntes és létesítményi tűzoltóság, valamint a polgári természetőrség, továbbá az önkéntes tevékenységgel rokon önkéntes véradás.

A 2. §-hoz

A közérdekű önkéntes meghatározása az önkéntesség nemzetközileg elterjedt meghatározását követi: ellenszolgáltatás nélkül, mások javára, szabad elhatározásból végzett munka, s kiegészíti a közérdekűség követelményének megfelelően a törvényben meghatározott fogadó szervezet és tevékenységi kör meghatározásával. Nem tekinthető a fentiek alapján közérdekű önkéntes tevékenységnek, ha az illető a tevékenységet ellenérték fejében vagy maga, illetve közeli hozzátartozója javára végzi, továbbá, ha a tevékenységre jogszabály vagy bírósági, hatósági határozat kötelez.

Ha a tevékenység jellegénél fogva, illetve a felek között egyébként fennálló jogviszony (pl. tagsági jogviszony) miatt az ingyenes tevékenység más jogviszonyban is végezhető, akkor a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a felek eldöntsék, önkéntes jogviszonyban vagy más jogviszonyban végzik a tevékenységet. Ez utóbbi esetben nincs szó a törvényben meghatározott adminisztrációs, illetve írásba foglalási kötelezettségről és ellenőrzésről, de a felek nem lesznek jogosultak a kedvezményekre sem.

A törvényjavaslat szerint ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Nem várható el ugyanakkor, hogy az önkéntes a tevékenységével kapcsolatban felmerülő költségeket maga viselje. Ezeket az önkéntes tevékenységhez szükséges természetbeni juttatásokat, illetve a szükséges költségek megtérítését a javaslat nem minősíti ellenszolgáltatásnak, hiszen az nem hozza jobb vagyoni helyzetbe az önkéntest, hanem csak nem engedi, hogy rosszabb vagyoni helyzetbe kerüljön azért, mert önkéntes tevékenységet végez. Ez alól egyedül a h) pontban meghatározott, jelenleg maximálisan évi 5700 Ft összegű jutalom (pl. könyvjutalom) a kivétel, amelynek megtiltása életszerűtlen lenne, ellentétben állna a jelenlegi gyakorlattal, s nem jelent költségvetési bevételcsökkenést.

A többi juttatás az önkéntes tevékenység ellátásához szükséges feltételek biztosítását jelenti: pl. a lakóhelytől távol végzett utazás, szállás, étkezés megfizetése, hozzájárulás a mentőkutya ellátásához, a harmadik világ országaiba utazáshoz szükséges védőoltások, illetve a polgárőr tevékenységéhez felhasznált benzin költségeinek megtérítése, vagy a szociális intézményben történő önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tanfolyam költségének a megfizetése. Fontos kiemelni, hogy a jutalom kivételével mindegyik juttatásnál feltétel, hogy csak akkor adható, ha az a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges, vagyis, hogy nélkülük az önkéntes tevékenységet nem, vagy komoly nehézségek árán lehetne ellátni.

A napidíj a külföldön, illetve a külföldi által Magyarországon végzett önkéntes egyéb költségeinek átalánytérítése. A visszaélést akadályozza a (4) bekezdés szabálya, miszerint ha az önkéntes egy időben több fogadó szervezettel is önkéntes jogviszonyban áll, egy napra csak egy szervezettől fogadhat el napidíjat. Az (5) bekezdés a nemzetközi önkéntességet segíti az 1. §-hoz írt indokolásnak megfelelően.

A 3. §-hoz

Az (1) bekezdés meghatározza a fogadó szervezeteket és azokat a tevékenységeket, amelyeket a fogadó szervezet önkéntessel elvégeztethet. Az a)-e) pontban említett csoport esetében a fogadó szervezet típusa és a tevékenység jellege a döntő: a lakosság közszolgáltatásokkal történő ellátásáért felelős helyi önkormányzatok és társulásaik, a kisebbségek kulturális jogainak letéteményeseiként a kisebbségi önkormányzatok, az állami, önkormányzati feladatokat ellátó költségvetési szervek, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek és az egyházi jogi személyek tartoznak ebbe a csoportba. A nem közhasznú társadalmi szervezetek és alapítványok azért nem kerültek be a fogadó szervezeti körbe, mert esetükben a közhasznú tevékenység ellátása és az ennek ellenőrzéséhez szükséges nyilvánosság nincs biztosítva. Ha egy szervezet nem tudja vagy akarja a közhasznú szervezeti státuszból következő ügyviteli többletterhet vállalni, nem várható el a közérdekű önkéntességgel összefüggő adminisztrációs kötelezettségek ellátása. A szabályozás tehát azt is elősegítheti, hogy a közhasznú jogállásra egyébként jogosult vagy jogosulttá tehető szervezetek valóban megfeleljenek e követelményeknek, kérjék a közhasznú szervezetek nyilvántartásába történő felvételüket, és ezzel átláthatóbbá tegyék működésüket. A jogviszonnyal járó legalitással és kedvezményekkel történő visszaélések kiküszöbölése érdekében került meghatározásra a tevékenység jellege. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy egy gazdasági társaság és egy közhasznú szervezet közösen végezzen üzletszerű gazdasági tevékenységet oly módon, hogy az illegális munkavégzést önkéntes jogviszonnyal leplezik. Ezért került meghatározásra például, hogy közhasznú szervezet közhasznú (pl. szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi, sport) tevékenysége és működése körében, egyházi jogi személy hitéleti, közcélú tevékenysége és működése körében foglalkoztathat önkéntest. A működéssel összefüggő tevékenységek említése azt a célt szolgálja, hogy önkéntessel lehessen ellátni az ügyviteli, könyvelői stb. tevékenységet is.

Mint már említettük, természetesen a nem közhasznú szervezeteknek is van lehetőségük a köznyelvi értelemben vett, e törvényben meghatározottaknál szélesebb jelentésű önkéntesség foglalkoztatására más jogviszony keretében.

A fogadó szervezetek másik csoportjába olyan – jogszabályban pontosan definiált – intézmények, illetve szolgáltatók tartoznak, amelyek a társadalom szempontjából kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtanak, működtetésük engedélyhez, regisztrációhoz, illetve ellátási szerződéshez kötött, s a működtetésükhöz szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételek is többnyire jogszabályban vannak meghatározva. Amennyiben az intézmény nem jogképes, annak fenntartója lehet fogadó szervezet, amely egyébként is gyakorolja az intézménnyel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A fenntartó bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, az ágazati jogszabályoknak megfelelően. Fontos megszorítás azonban, hogy a fogadó intézmény, illetve fenntartója csak a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybevevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében jogosult közérdekű önkéntes foglalkoztatására. Nincs arra lehetőség, hogy a fenntartó más nyereségérdekelt tevékenysége érdekében használja az önkéntes munkáját. E körbe olyan tevékenységek tartozhatnak, mint a hospice, a betegek, ellátottak megfürdetése, önkéntes részvétel régészeti kutatásokban.

A fogadó intézmények beemelése a fogadó szervezetek körébe a kiemelkedő fontosságú ellátásokat, szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit szolgálja, így nem diszkriminálhatóak egyes szolgáltatók a fenntartójuk típusa szerint. Ellenkező esetben az ellátásokat, szolgáltatásokat igénybe vevőket sújtaná az önkéntesek hiányából adódó esetleges alacsonyabb szolgáltatási színvonal. Meg kell jegyezni, hogy nyereségérdekelt szolgáltatók elsősorban az egészségügyben találhatók, esetükben pedig az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 17. §-a eddig is fenntartótípusra való tekintet nélkül lehetővé tette ún. önkéntes segítők foglalkoztatását. Fontos szempont, hogy a (3) bekezdés alapján ezen intézményekben sincs lehetőség a jogszabályban meghatározott minimumfeltételeknek önkéntessel való teljesítésére. Vagyis a normatív állami támogatás, az Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozás, amely az ellátott feladatokhoz szükséges foglalkoztatási feltételek ellátásához történő állami hozzájárulást is tartalmazza, az önkéntesek foglalkoztatásával nem válhat a for-profit fenntartó nyereségévé.

A fogadó intézmények a (2) bekezdés alapján nem jogosultak engedélyköteles építési munkában való részvételre önkéntest foglalkoztatni. Természetesen, amennyiben pl. egy kistelepülés a lakóinak bevonásával kíván iskolát építeni, a helyi önkormányzat fogadó szervezetként foglalkoztathat önkénteseket, ugyanígy a hívek önkéntesként vehetnek részt a templom építésében, de egy nyereségérdekelt fenntartó a beruházásaihoz nem lesz jogosult önkéntes munka igénybevételére.

Az egészségügyi jogszabályok és a szociális jogszabályok bizonyos körben előírják a szolgáltató, illetve fenntartója számára, hogy az ellátás biztonsága érdekében a tevékenységére felelősségbiztosítási szerződést kössön. A (4) bekezdés ezen intézmények számára írja elő, hogy a felelősségbiztosítási szerződésnek ki kell terjednie az önkéntesek által okozott károkra is. Ahol ezt ágazati jogszabály nem teszi kötelezővé, ott csak akkor kötelező az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötni, ha az önkéntes nem az Európai Gazdasági Térségről szóló állam polgára, vagy annak családtagja, és nem menekült, menedékes, letelepedett vagy bevándorolt (ld. 4. § (4) bekezdése)

A 4. §-hoz

A 4. § meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenységet végzőkre vonatkozó általános szabályokat. Önkéntes bármely cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, illetve 10. életévét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy lehet. A törvény tehát a 10 év alattiakat és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezetteket kizárja az önkéntesek köréből, hogy belátási képességük hiányával ne lehessen visszaélni. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy sok 14 alatti gyermek végez önkéntes tevékenységet iskolán kívül, elsősorban a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek körében – visszásságok nélkül. Ezek a tevékenységek szülői engedéllyel, de szülői felügyelet nélkül, általában civil szervezetek szervezésében történnek. A szolidaritás fontos eleme a gyermekek felelős felnőtté válásának, s ezért az önkéntesség megtiltása mind a gyermek, mind a társadalom részére káros és – a már említett gyakorlat miatt – életszerűtlen. A törvény elfogadása esetén e tevékenység szabályozott keretek közé kerül, amely fokozott védelmet jelent a gyermekek és a gondnokoltak számára. E törvényjavaslat a cselekvőképtelenek és a korlátozottan cselekvőképesek önkéntes szerződései vonatkozásában a Ptk-tól eltérő szabályokat is megállapít, szigorú garanciák mellett.

A (2) bekezdés megtiltja a fogadó szervezeteknek, hogy a munkavállalójukat, közalkalmazottjukat, vagy más, részükre ellenérték fejében munkát végző személyeket munkakörükben önkéntesként foglalkoztassanak, kijátszva ezzel a túlórára, ügyeletre vonatkozó jogszabályokat.

A (3) bekezdés rögzíti az önkéntes által ellátható tevékenységek körét. Ha jogszabály feladat ellátását, munkakör betöltését képzettségi, nyilvántartásba vételi, egészségügyi vagy egyéb feltételekhez köti (pl. orvos, ápoló stb.), az önkéntes meg kell, hogy feleljen e kritériumoknak. Ha egy jogszabály meghatározott feladatok ellátását meghatározott jogviszonyhoz köti (pl. köztisztviselők, ügykezelők szolgálati jogviszonya, bírói, ügyészi szolgálati jogviszony), e feladatokat önkéntes nem láthatja el. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy egyes ágazati jogszabályok bizonyos munkakörökben kizárják önkéntesek alkalmazását.

Az Európai Közösségek Tanácsa 2004. december 13-i fogadta el a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló 2004/114/EK Irányelvét. Az Irányelv többek között meghatározza, hogy a tagállamok milyen feltétekkel adhatnak tartózkodási engedélyt az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkezők számára, ha azok önkéntes tevékenység végzése céljából érkeznek a tagállam területére. A vonatkozó 11. cikkely szerint az önkéntes tevékenységre minden esetben felelősségbiztosítási szerződést kell kötni, és biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatások fedezetét is. A javaslat ennek megfelelően többletfeltételeket állapít meg a harmadik államból érkező önkéntesekre, s egyúttal elrendeli a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-ának és a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet alkalmazását is.

Az 5. §-hoz

A törvényjavaslat a cselekvőképtelen kiskorú és a korlátozottan cselekvőképes önkéntesek védelme érdekében meghatároz különös szabályokat. Az általuk ellátható tevékenység nem határozható meg kimerítő jelleggel, mint a Munka Törvénykönyvében történik, de a törvényjavaslat feltétlenül szabja, hogy csak a gyermek érdekeivel összhangban álló önkéntes tevékenység végezhető, és a gondnokoltak, illetve a 16 éven aluliak esetében nem teszi lehetővé a külföldi önkéntes tevékenység elvállalását sem.

A javaslat nem határozza meg az önkéntes tevékenységre fordítható időt, mint a Munka Törvénykönyve, a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó gazdasági kényszer ugyanis nem jelenik meg az önkéntesség vonatkozásában. A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen önkéntesek védelme ugyanakkor megkívánja egy maximális idő meghatározását, amelyet – ha az önkéntes több szervezetnél is végez közérdekű önkéntes tevékenységet – nem fogadó szervezetenként, hanem összesen kell számítani. Ez abszolút korlát, de az önkéntes tevékenységre fordítható maximális idő a tevékenység jellegének és az önkéntes fejlettségének, képességeinek függvényében – az (1) bekezdés rendelkezései szerint – kevesebb is lehet.

A 6. §-hoz

A közérdekű önkéntes tevékenység ellátására a törvényjavaslat létrehozza az önkéntes jogviszonyt, mint egy munkavégzésre irányuló sui generis jogviszonyt. E jogviszony szabályait e törvényjavaslat és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai határozzák meg. A jogviszony alanyai a fogadó szervezet és az önkéntes, de nincs akadálya annak, hogy a szerződésben félként szerepeljenek más személyek, mint pl. az önkéntesek „közvetítésével” foglalkozó civil szervezetek, vagy külföldi önkéntes program esetén a külföldi partner.

Az önkéntes szerződés létrejöhet szóbeli megállapodással, írásbeli megállapodással vagy a Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése alapján ráutaló magatartással. A szerződésben meg kell állapodni többek között a jutalom kivételével az önkéntesnek biztosított juttatásokban. Meg kell határozni a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt is. Erre vonatkozóan – lévén, hogy az önkéntes szerződés megkötésére esetében nincs semmiféle gazdasági kényszer – a jogszabály nem határoz meg szabályokat, azt az önkéntes szabadon vállalhatja fel. Ennek meghatározása a tevékenységek különböző volta miatt (pl. folyamatos mentés külföldön, katasztrófa sújtotta területen, betegfürdetés kórházban) sem lehetséges. A fogadó intézménynél végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetében az ágazati jogszabályok az önkéntes szerződés több kötelező tartalmi elemét is meghatározhatják – az egyes tevékenységek, intézmények, szolgáltatások jellegének megfelelően.

Korlátozottan cselekvőképes személy esetében az önkéntes szerződést a törvényes képviselő (szülő, gyám, illetve gondnok) hozzájárulásával az önkéntes köti meg. Cselekvőképtelen önkéntes esetén a szerződést a szülő, gyám köti meg, hiszen a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata a Ptk. 12/C. §-ának (1) bekezdése szerint semmis, de a szerződés megkötéséhez szükség van a gyermek beleegyezésére. A gyámhatóság jóváhagyását kell kérni, ha az önkéntes szerződést határozatlan időre kötik vagy a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban töltött idő egy naptári évben eléri a tizenöt napot. A gyámhatósági jóváhagyás szükségességének megítélésekor tehát a fogadó szervezettel kötött több szerződésben szereplő határozott időtartamokat együtt kell számításba venni.

Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha legalább tíz napra kötik. A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen önkéntesek védelmét szolgálja, hogy csak akkor nem kell a szerződést írásba foglalni, ha egyszeri alkalomról van szó, pl. a gyermek közterület egynapos takarításában vesz részt. A fentieknél rövidebb időtartamú szerződéseket is írásba kell foglalni az önkéntes védelme (az önkéntes harmadik országból érkezik, illetve a tevékenységét külföldön végzi, vagy egyébként kéri, a felmondási jogot korlátozzák), az állami ellenőrzés eredményessége (az önkéntes engedélyköteles építési munkában vesz részt), a jogviták rendezése (az önkéntes juttatásban részesül, az akár csak egy egységes pólóból álló munkaruha és a jutalom kivételével), illetve a közfeladat-ellátás biztonsága érdekében (ágazati jogszabály elrendeli).

A 7. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza az önkéntes szerződés megszűnésének eseteit. Ha jogszabály vagy az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a szerződést bármelyik fél felmondhatja. A gondnokoltakat és a 16 év alattiakat védi az a szabály, hogy az azonnali hatályú felmondáshoz való joguk nem korlátozható. A korlátozottan cselekvőképes önkéntes az önkéntes szerződést a törvényes képviselő hozzájárulás nélkül is felmondhatja, míg cselekvőképtelen személy esetén a törvényes képviselő jogosult a szerződés megszüntetésére.

A 8. §-hoz

A fogadó szervezet kötelességei közé tartozik a munkavédelmi követelmények betartása, a szükséges tájékoztatás megadása, ismeretek biztosítása, amely vonatkozhat mind a biztonságos munkavégzésre, mind a szakmai, etikai és jogszabályokra, mind pedig a tevékenység ellátásához szükséges nyelvismeretre. A törvényjavaslat a cselekvőképtelen önkéntesek védelme érdekében előírja folyamatos és szakszerű felügyeletüket. A nemzetközi önkéntes tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb juttatások, illetve a 2004/114/EK Irányelv által megkövetelt egyéb feltételek biztosítását a törvényjavaslat – az önkéntes szerződés ellenkező rendelkezése hiányában – a fogadó szervezetre telepíti annak érdekében, hogy az e körülményekért felelős fél minden esetben megállapítható legyen. Mindez az önkéntes védelmét szolgálja, és az Irányelvben foglaltak teljesítéséhez is szükséges.

A 9. §-hoz

Az önkéntes a fogadó szervezet utasítása szerint köteles eljárni. A § az önkéntes védelme és mások biztonsága érdekében meghatározza, az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha azzal jogszabályt sért, vagy mást veszélyeztet. Szintén az önkéntes védelmét szolgálja, hogy az őt veszélyeztető, illetve a szerződésébe ütköző utasítást megtagadhatja. Ha pedig az utasítás nem tartozik az említett két csoportba, de másnak kárt okozhat, a kártérítési felelősség alól mentesül az önkéntes, ha erre felhívja az utasítást adó figyelmét.

A 10. §-hoz

Az önkéntes szerződés teljesítése és a kártérítés a Ptk. szabályain alapul, ugyanakkor a törvényjavaslat két esetben a munkavállalóhoz hasonló védelemben részesíti az önkéntest, ezáltal megteremti a feladatellátás biztonságát, és ösztönzi az önkéntes tevékenységet. Egyrészt úgy rendelkezik, hogy a harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Az önkéntes biztonságát szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint, ha az önkéntest, illetve halála esetén közeli hozzátartozóját a közérdekű önkéntes tevékenységgel összefüggésben kár éri, azért a fogadó szervezet köteles helyt állni, az önkéntes felróható magatartásából, illetve vis maiorból eredő károk kivételével. Amennyiben a kárt egy másik önkéntes, munkavállaló, vagy harmadik személy okozta, a fogadó szervezet tőle követelheti az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok, illetve a Ptk. alapján a károsult önkéntesnek, illetve hozzátartozójának általa kifizetett kártérítés összegét.

A 11. §-hoz

Az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében az önkéntesek és az általuk ellátott tevékenység legfontosabb adatairól a fogadó szervezet nyilvántartást vezet, amelyet az elévülési időn belül meg kell őriznie. Az önkéntesek adatait akkor is nyilvántartásba kell venni, ha az önkéntes szerződés ráutaló magatartással jön létre. A § tartalmazza a szükséges adatvédelmi rendelkezéseket is.

A 12. §-hoz

Az önkéntes jogviszony – noha a törvényjavaslat néhány esetben a munkavállalókéhoz hasonló védelembe részesíti az önkéntest – alapvető ismérveit tekintve polgári jogi jellegű, így háttérjogszabályként is a Ptk. szolgál. A jogviszonynak az e törvényben meghatározott szabályai azonban kógensek, attól eltérni sem alacsonyabb szintű jogszabályban, sem az önkéntes szerződésben nem lehet. Így nem csökkenhet az önkéntesek védettsége, és nem nyílik lehetőség az önkéntesek foglalkoztathatóságára vonatkozó szabályok kereteinek tágítására, ezáltal a jogviszony nyújtotta kedvezményekkel történő visszaélésre.

A 13-14. §-hoz

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítására azért van szükség, hogy egyértelmű legyen: az önkéntes munkanélküli és szociális ellátásainak megállapításakor az önkéntes tevékenysége során kapott juttatás nem vehető figyelembe azok költségtérítéses jellege miatt.

A 15. §-hoz

A javaslat a közoktatási intézményben tanulók védelme érdekében kizárja, hogy a gyermekek helyzetével visszaélve a közoktatási intézményben olyan tevékenységeket is végeztessenek, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontja nem tesz lehetővé. A hivatkozott rendelkezés olyan, a házirendben meghatározott feladatokat említ, amelyekkel a tanuló részt vesz „saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában”.

A 16. §-hoz

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkéntes az ellenértéknek nem minősülő juttatást adó- és járulékmentesen kaphassa meg, ezáltal ösztönöz közérdekű önkéntes tevékenység vállalására, és nem akadályozza a fogadó szervezeteket sem az önkéntesek fogadásában.

A 17. §-hoz

A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozó által működtetett fogadó intézménynek az önkénteseknek nyújtott juttatásokkal kapcsolatos kiadásai költségnek minősülnek.

A 18-19. §-hoz

Az önkéntest megillető védelem fenntartása és a lehetséges visszaélések elkerülése érdekében ellenőrizni kell a közérdekű önkéntes tevékenység feltételeire és a jogviszonyra vonatkozó szabályokat. Erre a feladatra az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és területi szervei alkalmasak. Ez a § a vizsgálatok és a munkaügyi bírságolás lehetőségét teremti meg a felügyelőségek számára.

A 20. §-hoz

A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a társaságiadó-köteles szervezetek által az önkénteseknek nyújtott juttatások költségnek minősülnek.

A 21. §-hoz

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az önkéntes jogviszony nem alapoz meg társadalombiztosítási jogosultságot, így az önkéntes tevékenységgel nem szerezhető szolgálati idő sem.

A 22. §-hoz

Noha az önkéntes nem minősül a társadalombiztosítás keretében biztosítottnak, e rendelkezés révén az önkéntes tevékenység során bekövetkező baleset esetén baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult lesz akkor is, ha egyébként egészségügyi szolgáltatásokra nem jogosult.

A 23. §-hoz

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása az önkéntes biztosított juttatásokkal kapcsolatos könyvelést szabályozza.

A 24. §-hoz

Az egészségügyi szolgáltatások területén az önkéntes segítői tevékenységet az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény jelenleg is lehetővé teszi, a módosítás célja a két törvény közti összhang megteremtése.

A 25. §-hoz

A hatálybalépésre vonatkozó szabály megfelelő időt kíván hagyni annak érdekében, hogy a szükséges rendeleti szintű szabályokat meg lehessen alkotni, a fogadó szervezetek és az önkéntesek – különösen, ha az e törvényjavaslat hatálya alá tartozó tevékenységeket jelenleg is végzik –, valamint a hatóságok felk

 

 

Önkéntes program beszámolók

Nincs feltöltött beszámoló

hét. ked. sze. csü. pén. szo. vas.
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 

Önkéntes külső menü