A törvény részletes vitája

 

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/16303. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/16303/36. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a szabályozás terjedelmére és a módosító javaslatok számára figyelemmel a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés ezen indítványomat elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy felszólalásuk kezdetén jelezzék, a bizottsági ajánlás melyik pontjához kívánnak hozzászólni.

Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-24. pontjaira. Nyolcperces időkeretben megadom a szót elsőként Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Jó néhány módosító indítványt nyújtottam be a törvényjavaslathoz, de meglepő módon nem ezekről akarok a részletes vitában szólni, ezeket végigvitattuk a bizottsági ülésen; volt, amit támogattak, volt, amit kapcsolódó módosító indítvány formájában próbálunk kezelni, és olyan is volt, amit visszavontam.

Amiről szólni akarok, azt sokkal fontosabb kérdésnek tartom, mint a saját indítványaimat. Arról van szó, hogy a foglalkoztatási bizottság benyújtott ehhez a törvényhez, tehát a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényhez egy bizottsági módosító indítványt, aminek semmi köze ehhez a törvényhez. Azért teszem szóvá ezt a plenáris ülésen, mert én ezt egy rendkívül rossz gyakorlatnak tartom, egy elharapódzó gyakorlatnak, ami olykor-olykor előfordul a Házban, amit viszont szerintem nekünk, képviselőknek meg kell akadályozni.

Az önkéntes tevékenységről szóló törvény szám szerint, ha jól számoltam, kilenc másik törvényt is megnyit, egyszerűen azért, hogy azt a fogalomhasználatot, amit ez az új törvény bevezet, a kapcsolódó törvényekbe, így a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvénybe, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvénybe, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénybe és még jó néhány másik törvénybe, még egyszer mondom, ha jól számoltam, szám szerint kilenc törvénybe átültesse ezeket a fogalmakat.

Ilyen módon meg van nyitva a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény is, ez a ?96. évi LXXXI. törvény, amelynek a 3. számú mellékletét pontosítja, illetve módosítja maga a törvényjavaslat.

Ehhez képest az érintett módosító indítvány, amit a foglalkoztatási bizottság, úgy tudom, hogy a pénzügyi tárca, a Pénzügyminisztérium szorgalmazására benyújtott, valami egészen mást tartalmaz. A 22. § b) pontja alatt találhatóak azok a fejlesztési adókedvezmények, amelyek egyikét ennek a törvénynek a kebelében akarja megszüntetni, hatályon kívül helyezni a tárca, egészen pontosan a százmillió forint értékű, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházások társaságiadó-kedvezményéről van szó.

Következésképp kétszeresen sem értünk egyet a javaslattal: egyrészt úgy gondoljuk, hogy erre a típusú kedvezményre pontosan az ilyen típusú beruházások fejlesztése, ösztönzése szempontjából szükség van; másrészt pedig nem értünk egyet azzal a jogalkotói gyakorlattal, hogy egy teljesen oda nem illő törvénybe elbújtatva próbáljunk meg megváltoztatni valamit olyan módon, hogy arról tulajdonképpen érdemben a parlament előtt vitatkozni sem lehet.

Ezért akartam szóba hozni mindenképpen ezt a módosító indítványt, azzal a határozott céllal, hogy bejelentsem és a jegyzőkönyvben is rögzítsük, hogy ezt a javaslatot a Szabad Demokraták Szövetsége nem tudja, nem fogja támogatni, és jónak tartanánk, hogyha az előterjesztő, illetve az előterjesztőt ösztönző Pénzügyminisztérium még időben meggondolná magát, és visszavonná.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, független.

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Az ajánlásban 4. sorszám alatti módosító javaslatomat szeretném megindokolni.

Az általános vitában érzékelhető volt számomra, hogy nem teljes mértékben utasítják el ezt a javaslatot, nagyon kíváncsi leszek az indoklásra, hogy hogyan fogadták. A lényege az, hogy az önkéntes fogadó intézmény, szervezet, ha akarja, önkéntes alapon megfizethetné a közérdekű tevékenységet végző nyugdíjjárulékát.

 

(22.40)

Arról is beszéltem, hogy a fogadói hozzájárulás mértékét az Országgyűlés például a minimálbér után fizetendő járulékok egyharmadában maximálná, és ez azt jelentené, hogy a közérdekű tevékenységet vállaló nyugdíjjogosultságot megteremtő szolgálati ideje évente négy hónappal növekedhetne. Ezzel a fogadó intézmény, szervezet részéről olyan hozzájárulás lehetne, amely nem minősülne ellenszolgáltatásnak, hiszen nem kap kézhez pénzt az önkéntes, ugyanakkor növelni lehetne az önként vállalt munka társadalmi megbecsülését, és arról is beszéltem az elmúlt alkalommal, a világ sok országában ez teljesen természetes.

Várom a miniszter asszony válaszát vagy most, vagy egy másik alkalommal. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat címe valóban szélesítődik, bővül itt az Országgyűlés plénumán. Már az általános vitában is, a bizottságokban is halljuk azt, hogy nevezetesen az önkéntesség fogalma egész világosan meghatározható, valóban a maga jószántából valaki teszi, ellenérték, ellenszolgáltatás várása nélkül. Így szerepel az igen elegánsan megfogalmazott preambulumában is a törvényjavaslatnak. Idézem: ?Mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységek.ö

Részt vettem az általános vitában és megint ebben a vitában, közben hozzáolvastam különböző, a témával kapcsolatos irodalmat és törvényt, és azt szeretném jelenteni az Országgyűlésnek, hogy az általános tapasztalat már a mi országunkban is és nemzetközi tapasztalat is, hogy az önkéntes munka, szolgáltatás nem szükségképpen jelenti a valamiféle ellenszolgáltatás megjelenését.

Éppen magam voltam ezelőtt néhány nappal az általános vitában, aki figyelmeztettem magunkat, az Országgyűlést és képviselőtársaimat, hogy vigyázzunk az adó belekeverésével, nevezetesen, adójutalmazással buzdítani az önkéntes tevékenységet. Ahogy azt végiggondoltam megint - az irodalomban is szerepelt, és magam is elég sokat írtam erről valamikor -, rájöttem arra, hogy az általános tapasztalat szerte a világon, ahol különösen az önkéntes intézmények jelentősek, és a részarányuk a társadalomban jelentős, ott bizony igen gyakori, majdnem többségében úgy alkalmazzák, hogy a társadalom ösztönzi az önkéntességet. Tetszik érteni?

A társadalom törvény útján vagy pedig úgy, hogy kitüntetik valamilyen társadalmi ranggal, vagy felültetik a pódiumra nemzeti ünnepen azt, aki önkéntesen jót tesz az embertársaival, a társadalommal. Mégis ennek a jutalmazása nem marad el. Az, amiről itt szó volt a múltkor is, és most a módosításokban előkerült többször is, az az adókedvezmény valamilyen formában.

Engedtessék meg, hogy mondjak egy példát. Részese voltam olyan önkéntes intézmények adminisztrálásának, igazgatásának, ahol az önkéntes tevékenységet folytató elment száz kilométerre egy ifjúsági táborba, és ott önkéntesen vagy egészségügyi, testnevelési vagy valamilyen szolgálatot végzett, vagy főzött nekik, és az útiköltségét, az autóköltségét oda-vissza nem fizette meg neki senki, de ő beállíthatta az adóbevallásába az év végén, tehát az adóalapja ezzel csökkent. Ugye, értjük tisztán, hogy nem vonhatta le az adókötelezettségéből, de az adóalapjából, aminek forintértéke vagy dollárértéke - attól függően, hogy milyen adófizetői csoportba tartozik - lehet 15-25-30 százalék értékű.

Ennek az igazolása, a társadalmi és fiskális racionalizálása úgy magyaráztatik meg, hogy ez az önkéntes tevékenység a társadalomban aztán megmozdít más további tevékenységet. Hasonlít ez egy kicsit ahhoz, amit más vonatkozásban PPP-nek nevezünk, a public private gazdasági tevékenységek, invesztíciók vagy valami; ne keverjük össze, de mégis egy hasonlatot kívántam mondani.

Az az önkéntes tehát, aki valamit tesz, aztán elindít egy folyamatot, aminek az értéke, ha értékjelzést hozzáillesztünk ahhoz, hogy a társadalom javára mennyi jó szolgáltatás származott, az lehet három-négy-ötszöröse vagy sokszorosa annak az értéknek, amit ilyen ösztönzőképpen a társadalom juttatott. Ismétlem: vagy olyan formában, hogy adókedvezmény, vagy lehet más is. Adnak neki valahová útiköltségjegyet, hogy menjen el nyaralni, de sokféle megoldása van ennek.

Azért kívántam ezt elmondani, tisztelt Országgyűlés, ebben az általános vitában, mert e tekintetben másképpen érvelek egy kicsit, mint ahogy tettem egy héttel ezelőtt, és úgy érzem, hogy ez hiányzott másoknak, más bizottságok meglátásából is. Elképzelhető, hogy a törvény úgy fog megalkotódni, ahogy most látjuk a bizottságok és az általános vita nyomán, de ha profetizálni mernék és akarnék, akkor azt mondanám, hogy ezek a gondolatok előjönnek egy-két év múlva, és akkor valószínűleg olyan módosításra is sor kerülhet majd.

Köszönöm. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy képviselőtársaim közül kíván-e még valaki felszólalni a részletes vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vitát lezárom.

Megkérdezem Göncz Kinga miniszter asszonyt, hogy most vagy a későbbiekben kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Göncz Kinga nemet int.) Jelzi, hogy később.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról későbbi ülésünkön határozunk.

(A törvény parlamenti előkészítésével kapcsolatosan minden dokumentum az alábbi link alatt található meg.)