Az Önkéntes Központ Alapítvány véleménye szerint fontos eredmény, hogy az EFOP, azon belül is főképp a 2. prioritás, az önkéntesség fejlesztését természetszerűleg emeli be a fejlesztendő feladatok közé.

Fontos és megerősítendő eredmény, hogy a programon belül külön célkitűzés foglalkozik a társadalmi aktivitás és az önkéntesség erősítésével. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a program építsen a hazai önkéntesség eddigi eredményeire, valamint vegye figyelemmel a magyar társadalom ezzel kapcsolatos változásait az elmúlt években. Különösen fontosnak érezzük a tervezők figyelmét felhívni az Önkéntes Központ Alapítvány országos koordinációjában megvalósult TÁMOP 5.5.2 program eredményeire és az annak nyomán megfogalmazott kihívásokra. Ezeket idén tavasszal egy összefoglaló anyagban tettük közre, mely elérhető az alábbi címen: http://www.onkentescentrumok.hu/cikkek/fenntartasi-beszamolok

Meglátásunk szerint az EFOP-nak az önkéntesség hazai infrastruktúrájának tovább erősítésére kell koncentrálnia. Magyarországon folyamatosan nő a részvételi kedv és az önkéntesség megítélése is egyre kedvezőbb.  A civil szervezetek és önkormányzati, állami fenntartású intézmények fogadó kapacitása és felkészültsége sok esetben nem nő az általános részvételi kedvvel egyelő arányban. A civil szervezetek sok esetben kapacitás hiányában, az intézmények pedig nehézkes működésüknek köszönhetően nem tudnak kellő számban bevonni önkénteseket, pedig az így ki nem aknázott erődforrás hatalmas.  Nemzetgazdaságilag is jelentős már most az önkéntes programok hozzájárulása az ország GDP-hez[1], ha minden lehetséges potenciált ki tudnánk aknázni, ennek mértéke még jelentősebb lehetne. Ez is azt támasztja alá, hogy az önkéntesség fejlesztésébe és az önkéntes programok hosszú távú megerősítésébe érdemes befektetni. Ezeket a fejlesztéseket pedig érdemes átgondoltan egy koncepció mentén megvalósítani, hogy a programok fenntartása ne csupán papíron vállat kötelezettség, hanem az érintett közösség elkötelezettségéből is fakadó eredmény lehessen. A koncepciónálásában sokat segíthet a 2012 tavaszán elfogadott Nemzeti Önkéntes Stratégia[2], mely prioritásainak figyelembevételét mindenképpen ajánljuk a tervezők számára.

Ezen túl szeretnénk néhány megfontolásra érdemes pontra felhívni a figyelmüket.

1. Az OP szöveghasználatát fontos lenne összhangba hozni a Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény norma szövegével és az önkéntességet, mint tevékenységet és nem mint munkát nevesíteni. Ennek háttere a munka szó jogi értelmezése. Ha már adva van egy másik használható fogalom, akkor érdemes ebben az anyagban is ennek használatára hagyatkozni.
2. Az egyes intézkedéseket részletesen még nem láthatjuk, de fontos lenne korábbi programokhoz hasonlóan egyfajta horizontális szempontként tekinteni az önkéntességre. Fontos, hogy annak fejlesztése ne csupán különálló konstrukciókban jelenjenek meg, hanem átfogóan több olya intézkedésben is, melyek első számú célja nem az önkéntesség fejlesztése, de jellegükből adódóan ahhoz nagymértékben hozzájárulhatnak. Fontos lenne a programok célzottait (klienseket) és az érintetteket is bevonni. Fontos érték kell, hogy legyen az így elinduló önkénteseket is bevonó programoknál, hogy annak gazdái hosszú távon tervezik-e annak működtetését.
3. Kérjük hogy erősítsék az önkéntesség, mint foglalkoztatáspolitikai eszköz megjelenését az egyes intézkedési területeken. Kifejezetten sikeres program volt az ÖTLET program[3], mely álláskereső fiatalok, majd 45 év feletti tartósan munkanélkülieket vont be hosszú távú önkéntes programok keretében, mely sokszorosan bizonyította, hogy komoly fejlesztő hatása van az így szerzett tapasztalatoknak. Sok hátrányos helyzetű ember esetében az önkéntes tevékenység által biztosított támogatás és védelem eredményesebb lehet, mint az egyből a nyílt munkaerő piacra kerülés.
4. Fontos lehet a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő emberek 30 napos önkéntes tevékenységének koordinálásának fejlesztése, annak érdekében hogy az így elvégzett tevékenységek ténylegesen ki tudják fejteni fejlesztő és integráló hatásukat a törvényalkotói szellemnek megfelelően.
5. Általános megjegyzés, mely kapcsolódik az előző pontokhoz. Fontos az önkéntességre, mint esélyteremtési eszközre is tekinteni. Ennek érdekében számos konstrukcióban érdemes lenne ilyen elemeket megjelentetni, ezzel kapcsolatos elvárásokat megfogalmazni a pályázatot benyújtok felé.
6. A bevonásnak az egyik fontos és máig nagyrészt kiaknázatlan terepe lehet az állami önkormányzati fenntárású szociális intézményekben önkéntes programok és szolgáltatások fejlesztésének támogatása. Ilyen konstrukciók esetben szerencsének tartanánk, önkormányzati – intézményi – civil közös pályázatokat (azok nehézkes lebonyolítása ellenére). Fontos, lenne hogy elkezdődjön ennek az eddig alig kiaknázott és oly fontos területnek a fejlesztése.
7. Érdemes az Iskolai Közösségi Szolgálat programok fejlesztésére is támogatásokat biztosítani, mert tapasztalatunk szerint sok helyen a pedagógusok felkészültségének és motivációjának hiánya a megvalósulás fontos gátja. E mellett természetesen az iskolai és fogadó szervezeti együttműködéseket is sokrétűen szükséges fejleszteni.
8. Fontos a 2. prioritás 6. célkitűzéseként megjelenő önkéntesség fejlesztéseként minél több képzést és felkészítést nyújtani a fogadó szervezetek és önkénteseik számára, mert a programok sok esetben a megfelelő menedzsment tudás hiánya miatt nem tudnak eredményesek lenni.
9. A TÁMOP 5.5.2 programban létrejött egy Önkéntes Centrum és Önkéntes Pont hálózat. Meg kell találni ezek közül az eredményes és életképes szervezetek programjának és munkájának továbbfejlesztésének a lehetőségét. Korábban az EMMI tervezési osztálya számára számos pontban bontottuk, ki hogy milyen továbbfejlesztési lehetőségek adódnak e területen és milyen formában lehetne a meglevő infrastruktúrát Európai Uniós programok segítségével tovább erősíteni. Sok országban hiányzik a nálunk már létrehozott szervezeti támogató infrastruktúra, mely központi források hiányában való legyengülése nagy problémát jelent. A jól működő Centrumok bizonyították, hogy komoly hatásuk lehet egy egész megye, település vagy járás önkéntes programjainak fejlődésére.
10. Nem lehet felfedezni a programban az időskori önkéntesség fejlesztését külön intézkedésként, pedig annak hatása jelentős lehet, nem csak a bevont szeniorokra, de az általuk elért célcsoportokra is. Érdemes lenne megfontolni egy önálló konstrukció létrehozását, mely kifejezetten ezen a területen próbálna fejlődést elérni.
11. A fentebb megnevezett pontok közül több is összhangban van a Nemzeti Önkéntes Stratégiában megfogalmazottakkal, melynek ismerete és referenciaként való használata, keretdátumának az EFOP-al való egybeesése miatt is indokolt.
12. Végezetül egy határterületre szeretnénk felhívni a figyelmet, mely fejlesztése valószínűleg nem képezheti az EFOP részét, de megfontolásra érdemesnek tarjuk. A vállalatok társadalmi szerepvállalásának egyre jelentősebb része a dolgozói önkéntes programok kialakítása. Sok esetben és nem csak KKV-k esetében, ezen programok kiteljesedésének korlátja az anyagi erőforrások hiánya. A növekvő számú program már most is igen jelentős hozzájárulást jelent a civil szervezetek és intézmények munkájához. Ezen kedvező folyamatokat az erre a területre irányúló fejlesztéssel tovább lehetne erősíteni, mely egyben a vállalatok belső személyzeti folyamataira, ezáltal a vállalatok eredményességére is jótékony hatással lenne.

F. Tóth András

Önkéntes Központ Alapítvány

A további véleményeket december 15-i meghosszabbított határidőig várja az NFÜ a www.nfu.hu/forum_pate/29 cím alatt kialakított felületen.