A SoVol Erasmus + (contract number: 16/1/KA204/22920) Európai Uniós projekt célja a szociális szektor kapacitás fejlesztése önkéntes programok segítségével a közép- kelet- európai régióban. Az Erasmus + program keretében 6 országot képviselő konzorcium három évig közösen dolgozik annak érdekében, hogy a közép- és kelet- európai régió szociális intézményei önkéntesek bevonásával az egyéni szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében bővíteni, színesíteni tudják szolgáltatásaikat és emellett eredményesen indíthassanak önkéntes programokat.

A program első lépéseként felmérés készült a partnerországokban a szociális intézmények önkéntességgel kapcsolatos jelenlegi tevékenységéről és attitűdjéről. A felmérés feltáró kutatás, amelynek célja a trendek megismerése, nem generál reprezentatív eredményeket. A hazai szociális intézmények önkéntességre való nyitottságát az Önkéntes Központ Alapítvány vizsgálta, a felmérés eredményeiről az alábbi összefoglalásában tájékozódhatnak.

 

A felmérésben részt vevő intézmények

 

A felmérésben részt vett intézmények régió szerinti megoszlása:

 

Az intézmények ellátási területe jellemzően városi, települési (60%), az alkalmazottak 48%-a dolgozik itt, és a rászorultak 44%-át látják el.

 

Legtöbbje a szociális ellátás széles spektrumában végzi tevékenységét.

 

Önkéntesek alkalmazása

 

  1. 1.      Az önkéntesség gyakorisága

Az intézmények 45%-a foglalkoztat önkénteseket. Kiemelkedő Közép-Magyarország, ahol közel 2/3-uk él ezzel a lehetőséggel, míg Észak-Magyarországon csak 14%. A magas arány fő okát azzal magyarázzák, hogy a Budapest és környéki régiókban a magasabb életszínvonal és iskolai végzettség miatt több az önkéntesnek jelentkező, másrészt a gimnáziumok nagyobb száma miatt az előírt középiskolai kötelező önkéntesség aránya itt a legmagasabb. Míg az északi régióban arról számoltak be, hogy ott a jellemzően roma településeken nincs vagy alig van jelentkező, utóbbiak is szívesebben önkénteskednek a közeli városokban.

Ezt támasztja alá az is, hogy Budapest kerületeiben nagyon magas, 80% az önkénteseket foglalkoztató intézmények aránya, míg a városi, települési ellátásban átlag alatti.

     

 

 Az önkéntesség előnyei

 

Az önkéntesek alkalmazásában fő szempont a plusz munkaerő igénye, ami elősegíti az intézmény zökkenőmentes működését, több program szervezésének lehetőségét.

Az önkéntesek a nappali ellátás, házi segítségnyújtás, népkonyhai ebédeltetés, egyéb étkeztetésben való közreműködésük mellett helyenként bekapcsolódnak az adminisztrációs munkába is. Az ápolói feladatok elvégzése mellett az intézmény dolgozóinak kevés ideje marad beszélgetésre, amire viszont nagy igény van. Ugyancsak nagy segítség a kísérés vagy szállítás, amely megkönnyíti az eljutást az intézményen kívüli programokra. 

Mindezzel tehát nemcsak az ellátottak elégedettségét tudják növelni, hanem a szakképzett munka-vállalókat is tehermentesítik.

 

 

Az intézmények azért is biztosítanak lehetőséget önkéntes munkára, mert az mindhárom szereplőnek hasznos.

Az önkéntes számára:

-       munkatapasztalata nő, ismeretei bővülnek,

-       személyes tapasztalatot szerez a szociális problémákról,

-       teljesíti az aktív korúak ellátásához előírt kötelezettséget,

-       toleranciája, empátia készsége nő,

-       közösségbe (munkahelyi) kerül,

-       hasznosnak érzi magát,

-       a fiataloknak a későbbiekben természetessé válik a másoknak – időseknek, perifériára szorult embereknek, rászorultaknak – való önzetlen segítségnyújtás,

-       a közérdekű munkásoknál a "védett munkahely" funkciót tölti be az intézmény.

 

Az intézmény számára:

-       erőforrás bevonást jelent, a munkavállalók tehermentesítése,

-       az intézmény ismeretsége, társadalmi szintű fókuszba helyezése növekszik,

-       a megismeréssel nemcsak az intézmény társadalmi elfogadottsága növekszik, hanem az ott dolgozók társadalmi megbecsültsége, presztízse is,

-       ismeret átadásra nyílik lehetőség,

-       a dolgozók ötleteket kapnak, más látószögből jutnak segítséghez.

 

Az ellátott számára:

-       ráirányítja a figyelmet a segítségre szoruló csoportokra,

-       az idősek új embereket ismernek meg,

-       elősegíti az ellátott igényeinek megfelelő szolgáltatások megvalósítását,

-       színesíti a klub által nyújtott foglalkozások, programok palettáját,

-       hozzásegít az egészséges életmódhoz,

-       a diák önkéntesek fiatalos lelkületet közvetítenek, sokat lehet tanulni tőlük,

-       az önkéntesekkel való kapcsolat segíti a különböző rétegek társadalmi integrációját.

 

Szép eredmény, hogy a középiskolás fiatalok is igen jó kapcsolatot építenek ki az idős ellátottakkal, illetve, hogy van, ahol az önkéntesek is romák, és így a saját közösségeiket fejlesztik.

 

Önkéntes felvétele, kapcsolattartás, mentorálás, oktatás

Az önkénteseket különböző szintű beszélgetések, képzések után alkalmazzák. A legtöbb intézményben (86%) van kijelölt személy az önkéntesek koordinálására. Leggyakrabban egy alkalmazott (vezető vagy beosztott dolgozó) látja el a koordinátori feladatokat a munkája mellett.

 

 

Az intézmények 60%-ánál van kijelölt mentor is.

 

Az intézmények 31%-a tart az önkénteseknek képzést vagy valamilyen oktatást. A tevékenységük bemutatásán kívül jelentős a kommunikációs ismeretekről szóló képzés.

A képzés időtartama jellemzően 1-10 óra, leginkább 1 napos, 8 órás képzést tartanak.

 

Az önkéntesek munkájának megítélése

 

Az intézmények jellemzően úgy ítélik meg, hogy az önkéntessel végzett munka mindig egy teljes értékű partneri, munkakapcsolat, mely a kölcsönös bizalomra épül, segítő és támogató együtt-működés valósul meg. Az önkéntesek munkába állása előtt a munkatársakat is felkészítik az önkéntes fogadására.  Ez is elősegíti a jó munkakapcsolat kialakulását.

Több intézménynél a vezető részt vesz az igénylő és az önkéntes közti kapcsolatfelvételben, időről-időre átbeszélik a tevékenységet hármasban. A speciális feladatokat az ellátás vezetője egyezteti az önkéntessel. Az alkalmazottak az önkéntesek munkáját támogatják és biztosítják a törvények betartását az adminisztráció és a szolgáltatások területén. Szívesen veszik az önkéntesek segítését azoknál az egyszerű feladatoknál, amit a laikusok elvégezhetnek.

Volt, aki arról is beszámolt, hogy elvárják az önkéntes visszajelzését, valamint a főállású munkavállalók is visszajeleznek az önkéntesnek, közösen megbeszélik a tapasztaltakat. Van, ahol az önkénteseket munkájuk elismeréseként bevonják az intézmény életébe, meghívják őket a rendezvényeikre.

Arra is van példa, hogy egy korábbi ellátott lett önkéntes munkát vállaló "munkatárs".

Csak egy-két intézmény számolt be negatív tapasztalatról. Az is a diákmunkánál fordult elő, mert vannak a diákok között olyanok, akik kötelező jellegűnek tartják az önkéntes munkát, ezért a hozzáállásuk sem pozitív, csak az 50 órás igazolás miatt "kényszerből" mennek segíteni.

 

Az önkéntes munka hatásának leggyakrabban (45%-ban) alkalmazott mérése a ledolgozott órák száma. Ezt követi a visszajelzések figyelemmel kísérése: hogyan vélekednek a dolgozók és az ellátottak az önkéntes munkatárs tevékenységéről. Van, ahol többféle szempont szerint értékelnek. Egy intézmény jelezte, hogy komplex mérést végeznek, különböző indikátorok segítségével.

 

 

Az önkéntesek munkájáról jellemzően az intézmény fenntartójának és/vagy a vezetőségnek készül beszámoló. De többen a KSH OSAP adatlapjaiban is megjelenítik. Nem általános, de van példa a nyilvánosság felé történő kommunikációra is: bemutatkozó anyag, szórólap formájában, közösségi oldalon való megjelenítés, honlap, helyi újságban (pl. Helyi Hírmondó) riport készült az önkéntességről.

 

Az önkéntesek bevonásával járó nehézségek

 

Természetesen az önkéntes munkatársak alkalmazása sok problémát is felvet. Az intézmények úgy látják, hogy ennek csak 1/3-a jelentkezik az intézmény oldaláról.

 

Az önkéntes tevékenység beindítása előtt a felkészítés plusz időt vesz igénybe, és ki kell alakítani a megfelelő szabályozottságot (5-5 említés). A munka során a koordinálás, az információ átadás, ellenőrzés jelent plusz munkát. Az adatvédelmet is biztosítani kell, esetleg megfelelő infrastruktúrát kell nyújtani. És előfordul, hogy az alkalmazottak féltékenyek, félnek attól, hogy elvesztik állásukat, helyüket az ingyen munkaerővel töltik be.

Az önkéntesek oldaláról legfőbb probléma az időbeosztás (16 említés). Néha az alkalmasság vagy a felelősségtudat hiánya (6-6 említés), illetve a kötelező önkéntesség esetében a motiválatlanság (7 említés) okoz gondot. Sok a lemorzsolódás, az önkéntesek más teendőik miatt nem tudják hosszabb távon vállalni a munkát.  És ezért kevesen vannak. 

 

Ahol nem alkalmaznak önkéntest

 

Az intézmények 55%-a (98) nem foglalkoztat önkéntest. De jövőbeli terveik szerint 2/3-uk – néhol bizonyos feltételek mellett – beindítják az önkéntes programot. Van, ahol ez a munka már el is kezdődött.

A legfőbb akadály az, hogy nincs jelentkező az önkéntes munkára (50%). Ez főleg a lakosság összetétele és helyzete miatt van. Sok a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű lakos, a fiatalokat nem nevelik az önkéntességre, sok a 65 év feletti, akik maguk is segítségre szorulnak. Az önkéntes foglalkoztatás gyakran nem is ismert a lakosság körében, a munkáltatók pedig nincsenek felkészülve erre a foglalkoztatási formára. A kistelepüléseken a nagyváros közelsége elvonja az önkénteseket.

Biztosítani kell az ellátás állandóságát, de több önkéntes jelentkezés csak szalmalángnak bizonyult.

Felmerül az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség is, az ügyfelek nem szeretnék, ha többen is tudnának a problémáikról. Bizalmatlanok az idős lakosok, nem fogadják el, csak az ismert személyek segítségét.

Van, ahol az intézményben alkalmazott szakmai létszám alacsony, a kollégák túlterheltek, és nagy a fluktuáció, amely megakadályozza azt, hogy az önkéntesnek minőségi támogatást biztosítsanak.

 

Mindez azt mutatja, hogy sok akadályt kell leküzdeni az önkéntesség elterjesztéséhez, nagy szükség van a társadalom felkészítésére e témában.

Szembeötlő, hogy azok az intézmények, akik nem alkalmaznak önkéntest, ezt legtöbbször olyan okokkal magyarázzák, amelyek felmerülnek problémaként, kihívásként az önkénteseket foglalkoztató intézményeknél is. De míg utóbbiak megoldják ezeket a problémákat és élvezik az önkéntesség hasznosságát, addig előbbieket elrettentik a várható nehézségek.

A még tartózkodó intézményeknek tehát több segítségre van szükségük, hogy a rendszert bevezessék. Meg kell ismertetni velük a jó tapasztalatokat, azokat a módszereket, amikkel a már működő önkéntességi rendszert hasznosan alkalmazzák más, hasonló profilú intézmények.

 

 

                                                                         

 

The project “CAPACITY BUILDING IN THE SOCIAL SECTOR through the Development of Volunteer Programs at Social Institutions in the CEE Region” Acronym: SoVol is implemented by Önkéntes Központ Alapítvány, Volunteering Hungary – Centre of Social Innovation (www.onkentes.hu, http://www.oka.hu) in partnership with the Platform of Volunteer Centers and Organizations Slovakia, (www.dobrovolnickecentra.sk), the Association for Civil Society Development SMART in Croatia, (www.volonterski-centar-ri.org), Volunteer Centre, Warsaw in Poland (www.wolontariat.org.pl), Pro Vobis – National Resource Center for Volunteerism in Romania, (www.provobis.ro) and Movisie – the Netherlands centre for social development, (www.movisie.nl) from September 1st 2016 until August 31th 2019, and funded by the European Union under the Erasmus+ Program, under the contract number: 16/1/KA204/22920

Önkéntes program beszámolók

hét. ked. sze. csü. pén. szo. vas.
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 

Önkéntes külső menü