AZ ÖNKÉNTESSÉG A MAGYAR JOGBAN 

 

Magyarországi kezdeményezések az önkéntesség terén

Az ENSZ Közgyűlése 1997 novemberében 123 ország - köztük Magyarország - támogatásával 2001-et az Önkéntesek Nemzetközi Évének nyilvánította. A Közgyűlés határozatában kitűzte azokat a célokat, amelyeket a nemzeti programoknak szolgálniuk kell. Ezeket szem előtt tartva Magyarországon is megindult a felkészülés az Önkéntesek Évére. Mindezek hatásására egyre nagyobb figyelem fordul az önkéntes munkára, ami eddig – különösen jogi szempontból – meglehetősen elhanyagolt területnek számított.

2000 szeptemberében nonprofit szervezetek és közigazgatási intézmények összefogásával kezdeményezés indult, melynek célja hogy az önkéntességet széles körben népszerűsítse. Közel 70 civil és 5 egyházi szervezet, a Miniszterelnöki Hivatal és 6 minisztérium képviselőinek részvételével tartott hivatalos összejövetelen meghatározták az Önkéntesség Nemzetközi Éve magyarországi programjának célkitűzéseit. Ezek megvalósítására 4 munkacsoportot hoztak létre:

-   tényfeltáró munkacsoport

-   együttműködési munkacsoport

-   képzési munkacsoport

-   elismertetés munkacsoport

Az Elismertetés munkacsoport

Az Elismertetés munkacsoport feladata az önkéntes munkavégzéssel kapcsolatos jogi környezet feltérképezése és szükséges törvénymódosítási javaslatok kidolgozása. Céljuk az önkéntes munka elismertetése jogilag is és olyan jogi szempontból is támogató környezet kialakítása, amelyben mind az önkéntes, mind az önkéntest alkalmazó szervezet biztonságban, rendezett viszonyok között érezheti magát.

A munkacsoport megalakulását követően feltárta a főbb jogi problémákat és ezeket alapul véve egy törvénymódosítási javaslatot készített.

Önkéntes munka a magyar jogban

Az önkéntesség fogalma ismeretlen a magyar jogban, az önkéntes munkavégzés teljes mértékben szabályozatlan. Nem létezik semmilyen jogszabály, amely meghatározná például, hogy egy önkéntes munkát végző magyar vagy külföldi személy milyen státuszban van, milyen jogok, esetleg kedvezmények illetik meg, milyen biztosítás köthető számára. Ha valamely nonprofit vagy más szervezet önkéntest foglalkoztat, ezt jogilag teljesen tisztázatlan körülmények között teszi. A jogi szabályozatlanság miatt számtalan problémával szembesülnek nap mint nap,amelyek sürgős megoldásra várnak.

A legfőbb jogi problémák

1.Jogi fogalomtisztázás

A legalapvetőbb probléma, hogy nincs meghatározva, Magyarországon ki minősül önkéntesnek, mik a kritériumai az önkéntes munkavégzésnek.

2.Munkajogi problémák

Jelenleg az önkéntes munkavégzés

-   nem minősül munkaviszonynak és

-   nem számít bele a szolgálati időbe.

Ez jelentős hátrányt jelent az önkénteseknek, így ezt a kérdést mindenképpen tisztázni kell.

Fontos, hogy a szabályozás eredményeként fekete munka vádja kivédhető legyen.

Egyes szakértők felvetették a munkaidő kedvezmény lehetőségét is: eszerint ha valaki főállású munkavégzés mellett önkéntes segítői munkát végez valahol, munkaidő kedvezményt kaphatna az önkéntes munkavégzés, illetve az ezzel kapcsolatos továbbképzés idejére.

3.Biztosítás

A jelenlegi szabályozás szerint az önkéntes munkavégzés után nem jár társadalombiztosítás. Az önkéntes munkával járó kedvezmények egyikeként javasolják a társadalombiztosítás folyamatosság. Vagyis amennyiben valaki más jogcímen már nem jogosult társadalombiztosításra, az önkéntes munkavégzésre tekintettel továbbra is részesülhessen benne.

Súlyos probléma, a felelősségbiztosítás, mely önkéntesek esetében nem köthető. Ez például a kórházi önkéntesek esetében kiemelkedő fontosságú.

Lehetséges megoldásként egy speciális önkéntes biztosítás merült fel szakmai vagy személyes felelősségbiztosítással.

4.Költégtérítés

Jelenleg az önkéntes munkával járó költségek, így például az utazás,szállás költsége a önkéntes munkavégzőt terhelik, illetve az önkéntes munkával kapcsolatos természetbeni juttatást a közhasznú szervezet csak adózottan biztosíthatja számára. A mai magyar adójogi szabályozás ebben a tekintetben teljesen életszerűtlen és diszfunkcionális. El kell érni, hogy a nonprofit szervezetek költségvetésében elfogadható kiadást képezzenek ezek a költségek.

Az önkéntes szemszögéből nézve pedig elengedhetetlen, hogy a költségtérítés ne növelje az adóalapját.

5.Ifjúsági korosztály

Az ifjúsági korosztályt illetően speciális szempontok érvényesítése lenne szükséges. Elképzelhető számukra külön státusz létrehozása munkaügyi tapasztalatszerzési, beilleszkedési céllal.

6.Külföldi önkéntes Magyarországon

Az önkéntes munkavégzés nem nyújt jogalapot külföldieknek a Magyarországon  tartózkodási engedély megszerzéséhez. A gyakorlatban most még a turista vízum az egyetlen megoldás, amit 90 naponta megújítanak. Költségtérítésben hivatalosan nem részesülhetnek. Ehelyett az alkalmazott gyakorlat az ösztöndíjfizetés.

A vázolt problémák egy részének megoldása létfeltétel és sürgető feladat (pl. jogi fogalomtisztázás, felelősségbiztosítás), míg a többi megkönnyítené a nonprofit szervezeteknek és az önkénteseknek a munkáját és egyben az önkéntesség társadalmi megbecsülését segítené elő. Utóbbi rendkívül fontos még Magyarországon, ugyanis az önkéntes munkának nincsenek erős társadalmi hagyományai. A jogi szabályozás útján – többek között bizonyos kedvezmények biztosításával -  is tudatosítani kell a társadalomban az önkéntesség fontosságát.

Törvényjavaslat az önkéntes segítői munka elismertetéséről

A fent említett Elismertetés munkacsoport 2001 szeptemberére jogászok és non-profit szakértők közreműködésével egy törvénymódosítási javaslatot készített „Törvényjavaslat az önkéntes segítői munka elismeréséről” címmel.

A törvénymódosítási csomag célja az önkéntes munkavégzés intéményesítése, meghonosítása, elismertetése és ösztönzése Magyarországon.

A módosítási javaslat két törvény

-   a közhasznú szervezetkről szóló 1997.évi CLVI. törvény és

-   a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995.évi CXVII. törvény módosítására épül.

 A közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítása

A közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítása azt kívánja elérni, hogy az önkéntes munka is ugyanolyan törvényben meghatározott állampolgári magatartás legyen, mint a közcélú adományozás. A javaslat az adományozásra vonatkozó szabályokat következetesen kiegészíti az önkéntes segítői tevékenységre vonatkozó szabályokkal.

Az önkéntes fogalma

A javaslat az önkéntes személyt a következőképpen definiálja:

Önkéntes segítő az a magánszemély, aki a közhasznú szervezet tevékenységét a létesítő okiratban foglalt közhasznú cél megvalósítása érdekében személyes munkavégzéssel ellenszolgáltatás nélkül segíti.

Az ellenszolgáltatás pontosítására a javaslat kimondja, hogy nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes segítői tevékenység folytatásához szükséges igazolt költségek viselése illetve megtérítése.

Önkéntes igénybevétele

A törvényjavaslat szerint+ a közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult önkéntes segítők igénybevételére.

Az önkéntes munkára kényszerítés lehetőségének kizárására a törvény úgy rendelkezne, hogy az önkéntes segítésre felkérés nem járhat az önkéntes, illetve más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Nyilvántartás

Az adminisztratív kötelezettség tekintetében ez a törvény a nyilvántartást szabályozná: A közhasznú szervezet tevékenységének keretében végzett önkéntes munkát személyre, órára, tevékenység helye és jellege szerint kell nyilvántartani.

További adminisztratív kötelezettségeket a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény tartalmaz a javaslat szerint.

A cél szerinti juttatás tilalma

Az önkéntes és az őt alkalmazó szervezet közti viszonyra vonatkozó egyik fontos rendelkezés, hogy a közhasznú szervezet az önkéntest, valamint hozzátartozóit cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Ez alól kivételt képeznek:

-   a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve

-   a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások.

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítása

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítása mindenekelőtt az említett diszfunkcionális adójogi rendelkezések megszüntetését célozza. Azt kívánja elérni, hogy az önkéntes munka az ezt végző személyek számára egyrészt adókedvezménnyel járjon, másrészt az önkéntes segítőknek a tevékenységükhöz szükséges költségeik viselésére vagy megtérítésére, képzési és természetbeni juttatásaikra vonatkozó adómentességet biztosítana.

A javaslat szerint a törvény értelmében önkéntes segítői tevékenység a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet folytató közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének érdekében végzett, ellenszolgáltatás nélküli személyes munkavégzés.

Adómentesség biztosítása

A magánszemély jövedelemadójának kiszámításánál nem kell figyelembe venni jövedelemként az önkéntest alkalmazó szervezet által az önkéntes képzésének költségként elszámolt értékét. Feltéve hogy a képzés az alkalmazó szervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését célozza.

Az önkéntes tevékenység folytatásához közvetlenül és igazoltan szükséges feltételek biztosítása körében a közhasznú szervezet által az önkéntes segítőjének nyújtott természetbeni szolgáltatás adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

A természetbeni juttatásnak összhangban kell állnia a létesítő okiratban foglalt célok megvalósításához szükséges tevékenységekkel.

Adókedvezmény biztosítása

Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes segítői tevékenység kedvezménye.

Ez a kedvezménye az önkéntes segítői tevékenység óraszámának és az önkéntes segítés évében érvényes minimális teljes munkaidős órabér szorzatának a 30%-a, legfeljebb azonban

a) kiemelkedően közhasznú szervezet esetében összesen 100 ezer forint;

b) a közhasznú szervezet esetében összesen 50 ezer forint.

A törvény azonban az adókedvezmény lehetőségével való visszaélés megakadályozása céljából alapvető korlátozásokat is megfogalmazna. Eszerint nem jogosít kedvezmény igénybevételére az olyan önkéntes segítői munka, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékozató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy

- annak végzése csak látszólagos vagy

- az önkéntes munka csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat vagy

- az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az önkéntes vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül.

Önkéntes segítői tevékenységre vonatkozó igazolás

Az önkéntes munka igazolását ez a törvény rendezné. Önkéntes segítői tevékenységre vonatkozó igazolás az önkéntes tevékenységet igénybe vevő közhasznú szervezet által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza

- a kiállító nevét, székhelyét, adószámát és a közhasznúsági nyilvántartásba vételét elrendelő végzésének a számát,

- az önkéntes segítő magánszemély nevét, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az önkéntes munka megnevezését, továbbá ennek helyét, időtartamát, közhasznú célját.

A törvényjavaslat jövője

A fenti jogyszabályi rendelkezések még csak a javaslat szintjén állnak. Ezek részbeni vagy teljes elfogadása és érvényre juttatása lenne az igazi nagy lépés az önkéntesség elismertetése és az önkéntes munkavégzés szabályozott feltételeinek megteremtése felé.

 Az Önkéntesek Nemzetközi Évének magyarországi bizottsága a törvényjavaslatot eljuttatta a magyar minisztériumokba állásfoglalást, illetve a javaslat támogatását kérve az egyes miniszterektől. Reményeik szerint a törvényjavaslat minél előbb a parlament elé kerül.

Azonban mivel Magyarországon 2002 tavaszán parlamenti választások lesznek, ebben a parlamenti ciklusban már nem kerül sor ezen javaslat megtárgyalására és elfogadására. Így az önkénteseknek és őket alkalmazó szervezeteknek még egy ideig a felvázolt problémákkal teli, jogilag meglehetősen bizonytalan helyzetben kell tevékenykedniük.

Jóllehet a törvénymódosítási javaslat pótolja a legfontosabb jogi hiányosságokat, még számos jogi probléma marad, amelyeket minél előbb meg kell oldani.Így például továbbra is tisztázatlan a felelősségbiztosítás, a társadalombiztosítás ügye, a külföldi önkéntesek státusza, illetve a munkajogi kérdések nagy része.

Az önkéntesek és az önkéntest alkalmazó szervezetek jogait és az őket terhelő kötelezettségeket is szabályozni kellene, ahogy az számos országban történt. 

Remélhetőleg az utóbbi egy évben indult kezdeményezések nem torpannak meg és további jelentős lépések történnek az önkéntesség elismertetése és a magyar társadalmi életben való szerves meghonosítása érdekében.  

2001. december

Önkéntes program beszámolók

E-on önkéntesek Berhidán

2015. Június 02-án az E-on munkatársai a Berhidán lévő Süni ovit újították fel.

Sok munka, szorgalom, kitartás...

Szeretnék néhány fo ntos dolgot elmondani magamról és a társadalmi munkákról, amit saját magam hoztam létre, kb. 2013. őszén.

Kiteljesítő önkéntesség

Gyakornokságom során rengeteg kreatív feladatot végezhettem a projectek kapcsán.

Lendület a karrieremben

Negyedéves pszichológus hallgatóként azért kerestem gyakorlati helyet, hogy az egyetemi elméleti oktatás mellett gyakorlati tapasztalatokat szerezhessek.

hét. ked. sze. csü. pén. szo. vas.
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 

Önkéntes külső menü