Az Önkéntesek Nemzetközi Éve, magyarországi jogi munkacsoport által előkészített törvényjavaslat

 

5.8. Az önkéntes munka jogi szabályozatlanságaAz önkéntes munka a mai magyar hatályos jogban nem szabályozott intézmény. A korábbi "társadalmi munkára" vonatkozó szabályozás a rendszerváltozást követő években megszűnt, s helyébe nem került az önkéntességre irányadó általános, átfogó szabályozás. Részletszabályok megmaradtak egy-egy konkrét cselekménnyel (például az önkéntes véradással) kapcsolatosan, azonban a jogrendszer egészét illetően a tárgykörrel kapcsolatos szabályozatlanság a jellemző. Ez azt eredményezi, hogy az önkéntes tevékenység a munkajog, polgári jog és adójog "munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyaival" kerül azonos megítélés alá. Így lesz az önkéntes segítő munkajogi szempontból alkalmi munkás, ezért minősül a jogviszony polgári jogi szempontból megbízási jogviszonynak, s ezért esik az önkéntes segítőnek nyújtott bármilyen szolgáltatás (például a segítés színhelyére utaztatás, a segítés időtartama alatt nyújtott étkezés, illetve munkaruha vagy munkaeszköz szolgáltatása) természetbeni szolgáltatásként személyi jövedelemadó, illetve társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség alá. Az önkéntes segítők státusának jogi szabályozása tehát nem is azért fontos elsősorban és mindenekelőtt, mert hiányoznak az e tevékenységhez külön is elvárható kedvezmények (például munkaidő-kedvezmény, társadalombiztosítási és munkaviszonnyal kapcsolatos beszámítások, idegenrendészeti specialitások), hanem azért, hogy az önkéntes segítés kikerüljön az ellenszolgáltatásért végzett munkatevékenységekkel azonos jogi megítélés alól. Ez ugyanis ellehetetleníti a célszerű, hatékony és törvényes önkéntes segítést Magyarországon. Pedig ez mindannyiunk érdeke lenne: az önkéntes segítőkre rászorultaké, a humán erőforrások híján lévő civil szervezeteké és a jog szerinti ellátási feladatokat nem győző államé is.

Az Önkéntesek Nemzetközi Éve Magyarországi Nemzeti Bizottsága a 2001. év folyamán több munkacsoportban foglalkozott az önkéntesek működését akadályozó magyarországi körülmények feltárásával. Gyűjtő- és elemző-munkájuk az alábbi problémacsoportokat tárta fel.

1. Önkéntes – jogi fogalomtisztázása:

– Ki az "önkéntes"? Foglalkoztatási vagy szabadidő-eltöltési formának kell-e tekinteni?

– Meghatározható-e az önkéntesség mint munkavégzésre irányuló speciális jogviszony?

– Az önkéntes vagy a befogadó szervezet oldaláról közelítsük meg a kérdést? (Például csak egyesületi tagként végezhet valaki önkéntes munkát?)

– Állami preferencia megállapítása esetleg a közhasznú, kiemelten közhasznú szervezetekre vagy külön lehetőség egy partnerségi viszony megállapítására a közigazgatás, önkormányzatok területén és az általuk fenntartott intézmények esetében?

– A közösségi mentálhigiéné oldaláról is megközelíthető a kérdés.

– Egy ENSZ-dokumentum az önkéntes munka alapelveiként azt határozta meg, hogy

- ingyenes,- önkéntes, (önszántából végzi az illető),- személy vagy non-profit szervezet/célok támogatására szolgál.